Gasszánidák

	Ghasszánida Királyság
	220 körül – 638
; Gasszánidák címere	; Gasszánidák zászlaja
	Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Gassanid. King.” néven szerepel Arábiában
	Általános adatok
Fővárosa	mozgó főváros
Népesség	arabok fő
Vallás	monofizita kereszténység
Államvallás	kereszténység
	Kormányzat
Államforma	királyság
Dinasztia	Ghasszánida-dinasztia
Államfő	király
Elődállam	Utódállam
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ghasszánida Királyság témájú médiaállományokat.

A gasszánidák, vagy ghasszánidák (Banú Gasszán) dél-arábiai eredetű arab törzs tagjai voltak, akik az Arab-félsziget északnyugati részén telepedtek le, és uralkodtak a szíriai arabok fölött. Itt hozták létre államukat a 4–7. század között, amely bizánci befolyás alatt álló ütközőállam volt. A ghasszánidák hatalma Észak-Szíriától, Júdeán és a Jordán keleti partján levő tartományokon át egészen az Arábia északi részét határoló szíriai sivatag lakóira terjedt ki. A Ghasszánida Királyságban az államvallás a monofizita kereszténység volt.^[1] Fővárosuk mozgó volt, ellentétben a szomszédos Lakhmidák állandó központjával, Hirával.^[forrás?]

Története

A dinasztia uralkodásának kezdetei homályba vesznek. Biztos adatok az 5. század végétől vannak róluk: egyik fejedelmüket I. Anasztasziosz bizánci császár (ur.: 491–518) az arabok fejedelmévé nevezte ki. Az arab források elsőként Al Harith (azaz Aretas) ibn Dsabala (ur.: 529–569) nevét közlik, akit I. Iusztinianosz (ur.: 527–565) az arabok királyává nevezett ki és patrikiosz rangra emelt.^[1]

A ghasszánidák Bizánci Birodalom perzsa ellenes háborúiban arab segédsereget biztosítottak, egyúttal nyugton tartották a folyton lánzogó arab törzseket. Ellenséges viszonyban voltak a perzsáknak alávetett Lakhmidákkal, de nevezetesek voltak költészet- és képzőművészet pártolásukról is. Ismeretes, hogy az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) leghíresebb arab költői a ghasszánida uralkodók kegyét keresték és élvezték; a sivatag legnevezetesebb költői fordultak meg a ghasszánidák udvarban.^[1]

Az iszlám kalifátus felemelkedése és a Bizánci Császárság meggyengülése okozta a Ghasszánida Királyság bukását. 634-ben a muszlim arabok hadvezérétől, Khálid vereséget mért az államra; 636-ban pedig az utolsó ghasszánida király, Dzsabala ibn Ajham a Jármuk melletti ütközetben kénytelen volt meghódolni a mohammedánok előtt, és felvenni az új hitet. Nem nyugodott azonban bele a történtekbe, és Arábiát elhagyva a Bizánci Birodalomba költözött, és élete végéig ott is maradt. (Egyesek szerint Konstantinápolyban hunyt el.)^[1]

A ghasszánidáknak tulajdonítják a Jordán keleti partvidékén, a hajdani Auranitiszban (Haurán) és Trachonitiszban a nagy számmal található építészeti műemlékeket, melyeknek stílusa teljesen különbözik a római kori palesztinai emlékekétől.^[1]

Uralkodólista

N	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
1.	I. Dzsafnah ibn Amr	ur.: 220 – 265
2.	I. Amr ibn Dzsafnah	ur.: 265 – 270
3.	Thalabah ibn Amr	ur.: 270 – 287
4.	I. Al-Harith ibn Thalabah	ur.: 287 – 307
5.	I. Dzsabalah ibn I. Al-Harith	ur.: 307 – 317
6.	II. Al-Harith ibn Dzsabalah "ibn Maria"	ur.: 317 – 327
7.	I. Al-Mundhir Senior ibn II. Al-Harith	ur.: 327 – 330
8.	I. Al-Aiham ibn II. Al-Harith	ur.: 327 – 330	Társuralkodó.
9.	II. Al-Mundhir Junior ibn II. Al-Harith	ur.: 327 – 340	Társuralkodó.
10.	I. Al-Numan ibn II. Al-Harith	ur.: 327 – 342	Társuralkodó.
11.	II. Amr ibn II. Al-Harith	ur.: 330 – 356	Társuralkodó.
12.	II. Dzsabalah ibn II. Al-Harith	ur.: 327 – 361	Társuralkodó.
13.	II. Dzsafnah ibn I. Al-Mundhir	ur.: 361 – 391
14.	II. Al-Numan ibn I. Al-Mundhir	ur.: 361 – 362	Társuralkodó.
15.	III. Al-Numan ibn Amr ibn I. Al-Mundhir	ur.: 391 – 418
16.	III. Dzsabalah ibn al-Numan	ur.: 418 – 434
17.	IV. Al-Numan ibn Al-Aiham	ur.: 434 – 455
18.	III. Al-Harith ibn Al-Aiham	ur.: 434 – 456	Társuralkodó.
19.	V. Al-Numan ibn Al-Harith	ur.: 434 – 453	Társuralkodó.
20.	II. Al-Mundhir ibn al-Numan	ur.: 453 – 472
21.	III. Amr ibn Al-Numan	ur.: 453 – 486	Társuralkodó.
22.	Hidzsr ibn Al-Numan	ur.: 453 – 465	Társuralkodó.
23.	IV. Al-Harith ibn Hidzsr	ur.: 486 – 512
24.	IV. Dzsabalah ibn Al-Harith	ur.: 512 – 529
25.	IV. Amr ibn Makhi (Mah’shee)	ur.: 529
26.	V. Al-Hárisz ibn Dzsabalah	ur.: 529 – 569
27.	III. Al-Mundhir ibn Al-Harith	ur.: 569 – 581
28.	Abu Kirab Al-Numan ibn Al-Harith	ur.: 570 – 582	Társuralkodó.
29.	VI. Al-Numan ibn Al-Mundhir	ur.: 581 – 583
30.	VI. Al-Harith ibn Al-Harith	ur.: 583
31.	VII. Al-Numan ibn Al-Harith Abu Kirab	ur.: 583 – ?
32.	II. Al-Aiham ibn Dzsabalah	ur.: ? – 614
33.	IV. Al-Mundhir ibn Dzsabalah	ur.: 614 – ?
34.	Sarahil ibn Dzsabalah	ur.: ? – 628
35.	V. Amr ibn Dzsabalah	ur.: 628
36.	V. Dzsabalah ibn Al-Harith	ur.: 628 – 632
37.	VI. Dzsabalah ibn Al-Aiham	ur.: 632 – 638
38.	Gasszan Al-Hurani	ur.: 638 – 712

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Pallas, i. h.

Források

Bokor József (szerk.). Ghasszánidák, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. május 10.

[pallas-1] Pallas, i. h.

[1]