Galambos Lajos (író)

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Galambos Lajos (egyértelműsítő lap).

Galambos Lajos
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	1929. október 14.[1] Kótaj
Elhunyt	1986. szeptember 16. (56 évesen) 1986. szeptember 15. (56 évesen)[2] Nyíregyháza
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író színműíró forgatókönyvíró dramaturg
Kitüntetései	SZOT-díj (1961) József Attila-díj (1962)
Galambos Lajos aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambos Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galambos Lajos (Kótaj, 1929. október 14. – Nyíregyháza, 1986. szeptember 16.) József Attila-díjas (1962) magyar drámaíró, filmdramaturg, forgatókönyvíró.

Szegényparaszti családból indult. A gimnáziumot Nyíregyházán végezte, majd színésznek tanult – 1949-ben kizárták a Színművészeti Főiskoláról –, de végül újságíró és rádióriporter lett 1952-ben. 1957-1962 között a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az 1970-es évektől Nyíregyházán élt, ebben az időszakban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Kelet-Magyarországban publikált.

Első elbeszéléskötete a Hét márványplakett (1951). A kommunista ideológiát kifejező regénye a Jurankó Pál hazatér (1955). A mezőgazdaság átszervezését, a falu átalakulását örökíti meg Gonoszkátyú (1960), Hideg van tegnap óta (1961) és az Utas a Göncöl szekerén (1962) című regényei. Valójában az 1960-as években indult irodalmi pályája. Erősen tapad a magyar irodalom népies hagyományaihoz; a paraszti világ felbomlásáról romantikus nagyításokkal, naturalisztikus nyersességgel fest képet, a hősök megszállottságának naiv, tiszta hitét kiemelve (Isten őszi csillaga, 1962; Mostohagyerekek, 1963; Zsilipek, 1966). Kísérletezett az áttételesebb, szimbolikus megjelenítéssel is, szakítani akarva a közvetlen, publicisztikus szókimondással (Nyílj meg, ég!, 1971; Diagnózis, 1976). A didaktikus kifejtés, az érzelmi-indulati magatartás, a magyar történelem korszakos jelentőségű eseményinek drámai feldolgozásakor is jellemzője (Tüköráldozat, 1977). Az Új Írás és a Kortárs című folyóiratok közölték írásait. Több művéből film készült, így Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Novák Márk (Szentjános fejevétele) egy-egy filmje. Színpadi művei közül a Fegyverletételt a Vígszínház, Szerelmes égitestek című darabját 1985-ben a József Attila Színház mutatta be.

• Hét márványplakett (elbeszélés, 1951)
• Ütközet a levegőben (1953)
• Jurankó Pál hazatér (regény, 1955)
• Dűlőutakon (karcolatok, 1959)
• Gonoszkátyú (kisregény, 1961)
• Hideg van tegnap óta (regény, 1961)
• Utas a Göncöl szekerén (regény, 1962)
• Keserű lapu (elbeszélések, 1963)
• Mostohagyerekek (regény, 1963)
• Zsilipek (regény, 1966)
• Fekete kötés (elbeszélések, 1966)
• Későn (1966)
• Örök malom (kisregény, 1969)
• Mit tudtok ti Pille Máriáról? (regény, 1969)
• Azok az álmok (regény, 1970)
• Nyílj meg, ég! (elbeszélések, 1971)
• Fegyverletétel (1972)
• Szent János fejevétele (regény, 1972)
• Diagnózis (elbeszélések, 1976)
• Tüköráldozat (drámák, 1977)
• Három regény (Keserű lapu; Görög történet; Miguel Dorado kadét két vallomása); Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1978

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 4; színészként: 13.^[3]

• Pódium 64 (1964)
• Későn (1966)
• Fegyverletétel (1972)
• Szerelmes égitestek (1986)

• Szilágyi László: Hulló falevél... Hámori Péter
• Kornyejcsuk: Csillagtárna... Artyom
• Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás... Koncz Ernő
• Bródy-Kerekes: Palotaszálló... Péter
• Strauss: Cigánybáró... Gábor diák
• Miljutyin: Szibériai rapszódia... Pável
• Mihajlov-Szamojlov: Titkos háború... Preobrezsánszkij
• Major Ottó: Határszélen... Zászlóaljparancsnok
• Wydrzynski: Klementina asszony szalonja... Karol
• Borozina-Davidszon: Harmadévesek... Pável
• Schenk: Falusi borbély... Keszeg Péter
• Huszka Jenő: Aranyvirág... Lakáj
• Brecht: A kaukázusi krétakör... Őrvezető

• A harangok Rómába mentek (1958)
• Három csillag (1960)
• Megszállottak (1961)
• Isten őszi csillaga (1962)
• Szentjános fejevétele (1966)
• Isten és ember előtt (1968)
• Pokolrév (1969)

1993-tól hagyatékát a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom története
• Kortárs magyar írók
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 13.)