Ugrás a tartalomhoz

Gajtás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajtás (Кајтасово / Kajtasovo)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségFehértemplom
Rangfalu
Irányítószám26329
Körzethívószám+381 13
Népesség
Teljes népesség287 fő (2002)
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság66 m
Terület42,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 35″, k. h. 21° 15′ 18″44.876389°N 21.255000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 35″, k. h. 21° 15′ 18″44.876389°N 21.255000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gajtás témájú médiaállományokat.

Gajtás (korábban Gajtas, szerbül Кајтасово / Kajtasovo) település Szerbiában, a Vajdaságban, Fehértemplom községben.

Fekvése

[szerkesztés]

A Karas folyó jobb partján, Fehértemplomtól nyugatra fekszik, 66 méter tengerszint feletti magasságon.

Története

[szerkesztés]

Először 1690-ben említették ezen a néven.

A 17. század végén nagy számban vándoroltak szerbek a faluba.

1770-ben Mária Terézia rendeletére a német-szerb katonai határőrvidékhez tartozott.

Gróf Mercy térképén is már ezen a néven jelezték, a verseczi kerületben. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

1910-ben 494 lakosából 2 fő magyar, 5 fő német 28 fő román, 459 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 4 fő római katolikus, 1 fő görögkatolikus, 1 fő református, 488 fő görögkeleti ortodox vallású volt. Írni és olvasni 243 lakos tudott, magyarul 4 lakos tudott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
503 490 494 459 424 350 287[1] 287 fő (2002)

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 253 88,15
Magyarok 10 3,38
Románok 7 2,43
Macedónok 6 2,09
Oroszok 2 0,69
Németek 1 0,34
Jugoszlávok 1 0,34
Egyéb/Ismeretlen[2]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.