Ugrás a tartalomhoz

Fontella Bass

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fontella Bass
Életrajzi adatok
Születési névFontella Marie Bass
Született1940. július 3.[1][2][3]
Saint Louis
Elhunyt2012. december 26. (72 évesen)[1][2]
Saint Louis
IskoláiSoldan International Studies High School
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Tevékenység
Kiadók
  • Checker
  • Chess Records

Fontella Bass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fontella Bass témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fontella Bass, (Saint Louis, 1940. július 3. vagy 1940. február 3.Saint Louis, 2012. december 26.) amerikai R&B-, soul-, gospel-énekesnő, zongorista, dalszerző. Legismertebb slágere az 1965-ös „Rescue Me”. Gyakran összetévesztik Aretha Franklinnel.

Pályafutása

[szerkesztés]

Fontella Bass profi zenészcsaládban született. Édesanyja, Martha Bass gospel-énekesnő volt a Clara Ward Singersben. A gospel és R&B énekes, David Peaston testvére volt.

Fontella már hatévesen a templomi kórusban énekelt. Középiskolás korában R&B énekversenyeken kezdett részt venni. 1961-ben helyi előadáson dolgozott: zongorázott és a kórusban énekelt. Zongárán Kísérte Little Milton bluesénekest. Bob Lyons a helyi KATZ rádióállomástól lehetővé tette számára, hogy felvételeket készítsen a Bobbin Records kiadónál.

Az 1960-as évek közepén Fontella Bass Chicagóba költözött, ahol szerződést kötött a Chess Recordsszal. Felvett néhány duettet Bobby McClure-ral. A „Don't Mess Up a Good Thing” című száma 1965. elején az R&B slágerlisták élére és a poplisták 33. helyére került. A „Rescue Me” című lemeze 1965 őszén jelent meg, és az R&B toplisták élére került. A lemez Nagy-Britanniában a 11. helyen volt. Néhány további slágere és a „The New Look” albuma után 1967-ben elhagyta a Chess Recordsot.

1970-ben két albumot vett fel a chicagói Art Ensemble, a Chicago Art Ensemble és a Fontella Bass és a Les Stances à Sophie együttessel. Utóbbi Moshé Mizrahi, izraeli filmrendező francia filmjének (1971) volt a zenéje.

Bass férjhez ment az együttes trombitásához, az AACM (Association for the Advancement of Creative Musicians) egyik kezdeményezőjéhez, Lester Bowiehoz. Miután 1972-ben a „Free” című második szólóalbuma nem aratott kereskedelmi sikert, nagyrészt kivonult a zenei üzletből, és felnevelte gyermekeit. Alkalmanként más művészek felvételein vokálozott. Lester Bowie két albumán szerepelt 1982-ben. Szerepelt a „World Saxophone Quartet Breath of Life” című albumon is. Az 1990-es években rövid ideig saját rádióműsora volt, és felvett néhány gospel soul lemezt. A Wayne Horvitz által készített albumát Grammy-díjra jelölték (No Ways Tired).

Az ezredfordulót követően Bass a Cinematic Orchestra felvételein vett részt: 2002-ben két dalt énekelt az „Every Day” című albumukon, 2007-ben pedig további kettőt a „Ma Fleur” című albumon.

Fontella Bass 2012. decemberében halt meg, miután három héttel korábban szívrohamot kapott.

Albumok

[szerkesztés]
  • 1966: The New Look
  • 1970: Les Stances a Sophie with the Art Ensemble of Chicago
  • 1970: Live in Paris with the Art Ensemble of Chicago
  • 1970: Art Ensemble of Chicago with Fontella Bass
  • 1972: Free
  • 1980: From the Root to the Source
  • 1992: Rescued: The Best of Fontella Bass
  • 1995: No Ways Tired
  • 1996: Now That I Found a Good Thing
  • 2001: Travelin

Díjak

[szerkesztés]
  • 1965: Best Contemporary Vocal Performance Female
  • 1995: Best Traditional Soul Gospel Performance

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fontella Bass című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.