Ugrás a tartalomhoz

Florence Augusta Merriam Bailey

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Florence Augusta Merriam Bailey
1904-ben
1904-ben
Született1863. augusztus 8.[1][2][3][4][5]
Locust Grove[6]
Elhunyt1948. szeptember 22. (85 évesen)[2][3][4][5]
Torremolinos
Állampolgárságaamerikai
HázastársaVernon Orlando Bailey (1899 – nem ismert)[1][7]
SzüleiClinton L. Merriam
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiBrewster Medal (1931)[1][8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Florence Augusta Merriam Bailey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Florence Augusta Merriam Bailey (Locust Grove, New York, 1863. augusztus 8.Washington, 1948. szeptember 22.) amerikai ornitológusnő és természetírónő.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Merriam Bailey a New York állambeli Locust Grove-ban született, családjának harmadik gyermekeként.[9] A nagyobb fiútestvére, Clinton Hart Merriam híres természettudós és néprajzkutató. A természet iránti szeretetét egyaránt támogatta a bátya és az édesapja is. Édesapját, Clinton Levi Merriamot, aki egyébként New York állam képviselője volt, érdekelte a természettudomány és rendszeresen levelezett John Muirral, a skót természettudóssal. Az öreg Merriam és Muir 1871 nyarán találkoztak a Yosemite Nemzeti Parkban (1871-ben még nem volt nemzeti parkká nyilvánítva).[10]

Bailey magániskolába járt az Utica nevű városban. 1882-1886 között a Smith kollégiumba járt, ahol a tanulmányok befejeztével nem kapott tudományos fokozatot. Tiszteletbeli tudományos fokozatot csak 1921-ben kapott. A Stanford Egyetemre is járt.[11]

Kezdte tanulmányozni a madarak viselkedését. Abban az időben a madarak tanulmányozása a tojások begyűjtéséből és a lenyúzott madarak bőrének vizsgálatából állt. 1885-ben madárvédelmi írásokat adott ki. Abban az időben divat volt hordani díszként a madarak tollait. Bailey kitűzte céljául a madarak életének bemutatását a nagyközönség előtt. Végül az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa megszavazta azt a törvényt, amely szerint törvénytelen a madarakat egyik államból a másikba szállítani. Ez volt az első jelentős lépés a madarak védelmében, amely meggátolta a madarak, főleg a tengeri madarak, mint például a gödényfélék és vöcsökfélék ipari mértékű mészárlását. Később pedig a további természetvédő törvények, a divat változása és a megfelelő környezetvédelmi oktatás teljesen leállította a madarak mészárlását a kalapok és ruhák díszítése céljából.

Úttörői munkásságához hozzátartozik a madarakat ismertető útikalauzok bevezetése. Az első ilyen kalauzt 26 évesen írta meg. E könyv tartalma először egy sorozatként szerepelt az „Audubon Magazine” című lapban. Csak később lett könyvbe foglalva.[12] 1899. december 18-án férjhez ment Vernon Orlando Bailey természettudóshoz, aki Clinton Hart Merriammal együtt az úgynevezett United States Bureau of Biological Survey-nek dolgozott. A természettudós házaspár rengeteget utazott együtt, és számos fiatalt rávett arra, hogy tanuljon a természettudományról.[10] Amikor nem voltak felfedezőutakon, akkor Washingtonban laktak.[13]

1885-ben Florence Augusta Merriam Bailey volt az első társnője az Amerikai Madarászok Egyesületének (American Ornithologists' Union), 1929-ben az első női tagja ugyanennek az egyesületnek és 1931-ben az első nő, aki megkapja a Brewster Medal kitüntetést a „Birds of New Mexico” című könyvéért. Alapító tagja volt a National Audubon Society-nek, óráin a diákok elmélyülhettek a madártanban. Utolsó legnagyobb műve az „Among the Birds in the Grand Canyon National Park” című kalauz volt, amelyet 1939-ben a National Park Service nyomtattatott ki. 1908-ban a tiszteletére a Gambel-cinege egyik alfaját nevezték el róla, Parus gambeli baileyae névvel (manapság Poecile gambeli baileyae (Grinnell, 1908) e madár neve).[10]

1948. szeptember 22-én Florence Augusta Merriam Bailey Washingtonban halt meg.

Írásai

[szerkesztés]
  • Birds Through An Opera Glass, 1889, Riverside Library for Young People, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston
  • My Summer In A Mormon Village, 1894, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston
  • A-Birding on a Bronco, 1896, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston
  • How Birds Affect the Farm and Garden, 1895, pub. Forest and Stream Publishing
  • Birds of Village and Field, c. 1898, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston
  • Handbook of Birds of The Western United States (with Wells Cooke|Wells Woodbridge Cooke), 1902, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston
  • Birds of New Mexico, 1928, pub. New Mexico Department of game and fish in cooperation with the State game protective association and the Bureau of biological survey
  • Among the Birds in the Grand Canyon Country, 1939, pub. United States Government Printing Office

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c The Biographical Dictionary of Women in Science, 69, 1
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Mormon Literature & Creative Arts. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://mormonarts.lib.byu.edu/people/florence-a-merriam-bailey/
  7. inferred from timeline of events
  8. http://www.americanornithology.org/content/aos-brewster-award-recipients, 2018. december 27.
  9. Smithsonian Institution Archives, Record Unit 7417, Bailey, Florence Merriam, 1863, Florence Merriam Bailey Papers
  10. a b c Paul H. Oehser, “In Memoriam: Florence Merriam Bailey,” Auk 69(1952): 26. [1] Archiválva 2012. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. Richard H. Cracroft and Neal E. Lambert. A believing People (Provo: Brigham Young University Press, 1974) p. 87
  12. Barrow, Mark. 1998. A Passion for Birds. Princeton. p. 156-157
  13. DC Writer's Homes - An Online Guide to Where Authors Lived in the Greater Washington DC Region. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Florence Augusta Merriam Bailey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

[szerkesztés]
  • Kofalk, Harriet, No Woman Tenderfoot: Florence Merriam Bailey, Pioneer Naturalist, 1989, Texas A&M University Press ISBN 0-89096-378-9

További információk

[szerkesztés]