Fábián István (irodalomtörténész)
Fábián István | |
Született | Fábián István Antal 1903. január 12.[1] Szombathely |
Elhunyt | 1961. augusztus 4. (58 évesen)[1] Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1925) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fábián István (Szombathely, 1903. január 12.[2] – Pécs, 1961. augusztus 4.) irodalomtörténész, tanár.
Élete
[szerkesztés]Fábián Gyula lisztkereskedő és Szmolyán Lujza fia. 1921 és 1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatója, s az Eötvös-kollégium tagja volt. 1925-ben filozófiai doktorátust szerzett. Több ízben tett külföldi tanulmányutat. 1926-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett magyar és francia szaktárgyakból. 1927-től harmincöt éven át, haláláig mint gimnáziumi tanár és igazgató működött.[3] 1927-től 1934-ig a premontrei rend által vezetett, jóhírű gödöllői francia tannyelvű gimnáziumban tanít. Ezt követően előbb Mátyásföldön tanít, majd egy évig a budapesti X. kerületi állami Széchenyi István gimnázium tanára.[4]
A pécsi Állami Széchenyi Gimnázium igazgatója (1941–1948), a Nagy Lajos Gimnázium tanára (1948–). A Sorsunk, a Dunántúl, a Jelenkor munkatársa.[5]
Munkássága
[szerkesztés]Tanulmányai, esszéi és bírálatai 1928-tól 1941-ig főként a Napkeletben, a Fiatal Magyarságban és a Magyar Kultúrában jelentek meg.[4]
1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett az „Ízléstörténet a magyar irodalomban” című tárgykörből. 1927-től nagyszámú bírálata és tanulmánya jelent meg irodalmi és irodalomtörténeti folyóiratokban. Dolgozatai a magyar irodalom egész fejlődésére kiterjednek. Behatóan foglalkozott az irodalmi ízlésváltozatokkal, valamint a humor és az anekdota irodalmi szerepével. Tanulmányait a történeti tények tisztelete, filológiai pontosság és megbízhatóság jellemzi és nevelői lelkiismeretesség hatja át.[3]
Főbb művei
[szerkesztés]- Magyar írók levelei (Budapest, 1938)
- Az irodalomtörténetírás módszereiről (Irodalomtörténeti füzetek, 1. sz., Budapest, 1941)
- A magyar irodalom kis tükre (Budapest, 1942)
- Magyar diák verseskönyve (Pécs, 1943)
- Guide de la littérature hongroise (Budapest, 1944)
- A reformkor irodalmának középiskolai tanítása: Kölcsey Ferenc (Budapest, 1955)
- Széphistóriáink és a diákok (Filol. Füz., Budapest, 1959)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03995.htm, Fábián István, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a szombathelyi polgári születési akv. 45/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon
- ↑ a b Tüskés Tibor: Fábián István. In: Pécsi Szemle, 2004. 1. 114. ISSN 1419-290X
- ↑ Baranyai neves személyek[halott link]
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Baranyai neves személyek
- Tüskés Tibor: Fábián István. In: Pécsi Szemle, 2004. 1. 112-116. ISSN 1419-290X