Ugrás a tartalomhoz

Enjambement

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Enjambement-nak vagy áthajlásnak nevezzük a költészetben azt a jelenséget, amikor egy szintaktikai egységet kettévág a verssorhatár.[1]

Példa

[szerkesztés]

Az enjambement-ra példát találhatunk Lázár Ervin alábbi tréfás versében:

A múltkor Mikkamakkával
Fát vágni mentünk az erdőre,
De olyan szerencsétlenül dőlt
A fa, hogy Dömdödöm alászorult.[2]

Itt a második és harmadik sor közötti határon véget ér egy szintaktikai egység (egy összetett mondat első tagmondata), így a szöveg verstani és mondattani tagolásában ugyanott van a töréspont. Ezzel szemben a harmadik és negyedik sor határán átnyúlik a következő tagmondat („de olyan szerencsétlenül dőlt a fa”), amely csak a negyedik sorban ér véget. Ez a jelenség az enjambement.

Lovasi András szövegeiben gyakori az enjambement,[3] ami slágerszövegekben előtte gyakorlatilag ismeretlen volt.

Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál...[4]

Kiejtés

[szerkesztés]

A szó francia eredetű, és eredeti kiejtése IPA-szimbólumokkal /ɑ̃ʒɑ̃bmɑ̃/,[5] magyar nyelvű szövegbe illesztve [anzsamman].[6] A toldalékos alakok helyesírása szempontjából lényeges, hogy mély hangrendű, a szó végi t pedig néma (tehát pl. enjambement-nal).

Források

[szerkesztés]
  1. enjambement. The Free Dictionary. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  2. Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm. Négyszögletű Kerek Erdő. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  3. Czégány Szandra: Soráthajlások szerepe a Lovasi András-dalszövegekben (különös tekintettel a Ha én lennék című zeneszám szövegére). Első Század, XIV. évf. 3. sz. (2015) 115–132. o.
  4. Lovasi András: Ha az életben. Kispál és a Borz. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  5. enjambement. Wiktionary. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  6. Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás, Osiris Kiadó, Bp., 2004.