Dojutrovica
| Dojutrovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47283 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 415 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 31″, k. h. 15° 23′ 02″45.692000°N 15.384000°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 31″, k. h. 15° 23′ 02″45.692000°N 15.384000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dojutrovica falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 27 km-re, községközpontjától 12 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegységben a szlovén határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu Szent György templomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. Ez volt a vivodinai plébánia eredeti plébániatemploma, mert a mait csak a 18. században építették.. A 14. században Dojutrovica még nem létezett, csak később, valószínűleg a 16. században keletkezett. A falunak 1857-ben 105, 1910-ben 144 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. Önkéntes tűzoltó egyletét 1932-ben alapították. 2011-ben 35 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 105 | 145 | 146 | 129 | 130 | 144 | 131 | 119 | 90 | 93 | 92 | 79 | 58 | 51 | 37 | 35 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] középkori eredetű, a vivodinai Szent Lőrinc plébánia filiája. A Zsumberki-hegység déli lejtőin található templom egyhajós, téglalap alakú hajóval, keskenyebb félköríves szentéllyel, a hajótól északra álló sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A szentély félkupolával, a hajó porosz, a sekrestye pedig dongaboltozattal van befedve. A főoltár a 19. és 20. század fordulójáról való, a mellékoltárokat 1872-ben készítette M. Schieder tiroli és károlyvárosi festő. 1334-ben már plébánia központjaként említik, támpillérekkel megtámasztott gótikus templommal. A templomot 1821-ben barokk stílusban építették át, 1864-ben és 1904-ben pedig újjáépítették. A vivodini Szent Lőrinc-templom 1754-es felépítéséig plébániatemplom volt. A templom Ozaly környékének legrégebbi szakrális épülete, amely megőrizte a középkori, barokk és historikus építési szakaszok jellegzetességeit.
Források
[szerkesztés]- Ozaly község hivatalos oldala
- Az ozalyi turisztikai egyesület honlapja
- A zsumberki közösség honlapja
- A vivodinai plébánia története
- A templom és a plébánia története
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3171.
