Dömök Gábor

Dömök Gábor
A Magyar Rádió stúdiójában, 1967-ben
Született	1933. március 4. Kiskőrös
Elhunyt	2010 április 9. (77 évesen) Kiskunlacháza
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	rádióbemondó
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Dömök Gábor Albert (Kiskőrös, 1933. március 4. – Kiskunlacháza, 2010. április 9.) a Magyar Rádió bemondója, televíziós hírolvasó-bemondó.

Önmagáról mesélte:

„A háború után jöttem Kiskőrösről Budapestre, rokonokhoz. Egy autó- és motorszerelőnél voltam tanonc. Mondhatom, BMW-specialista lettem. Ám az államosításkor bezárt a műhely, s én — mert esztergálni is tanultam az autószerelőnél — Csepelre kerültem. Vidéki fiú Pesten, a fényes szellők idejében. Ma már sablonos a történet — nekem viszont meghatározó élményem. Falujárás, kultúrcsoport, barátok ...”

Amatőr színjátszással Csepelen kezdett el foglalkozni. Miután csoportjukkal megnyerték a Margitszigeten megrendezett versenyt, fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. Főiskolásként bejáratos lett színházakba és a Magyar Rádióba is, ahová egy alkalommal bemondókat kerestek. Kíváncsiságból megpróbálta. Ezerhatszáz jelentkező közül ő volt az egyetlen, akit két hét múlva arról értesítettek, hogy alkalmasnak bizonyult.

A főiskolán, második év végén Major Tamás eltanácsolta a rendezői szakról.

„Azt mondta: túl rutinosan rendezek, menjek inkább a színész szakra. Megsértődtem — 21 éves korában ez könnyen megy az embernek — és egyenesen a Rádióba jöttem. Később már nem bántam, hogy nem lett belőlem rendező.”

1953-tól a Magyar Rádió bemondója lett. 1956-ban, a Rádió ostromának idején, három kiskatona ismerőse zárótüzétől fedezve, hason fekve, fejét kabáttal letakarva olvasta föl a Központi Vezetőség határozatát. Mire végzett a tűzpárbajban zajló felolvasással, a három katonából kettő már nem élt. A következő napokban dolgozott a Parlamentben is, amikor onnan szólt a rádió.

„...ritkán jártunk haza, szinte ott laktunk a Parlamentben. Beköltöztünk. „Belaktuk” az épületet...sokszor volt, hogy alvásból riasztottak: mondjam el a közleményt, a hírt, az üzenetet...”

A Magyar Televízióban hírolvasó-bemondóként a Tv-híradó műsoraiban a napi három kiadásban hallhatták, láthathatták a nézők. Erről az alábbiakat mondta:

„Az első híradásban mintegy tíz-tizenkét percem van. A második húszperces híradóban fölváltva olvasunk valamelyik kolleginával. A harmadikban ismét egyedül leszek tizenöt percig....ebben a munkában a melegnél is fárasztóbb a permanencia. Hogy hol lépjen be az ember. Hol gyorsítson a szövegmondáson, hogy megőrizze a kép és a szöveg párhuzamosságát.^[1]”

1970-ben a Rádió hírszolgálati rendszerében végzett munkájukért bemondó kollégáival: Erőss Annával és Egressy Istvánnal, mindhárman nívódíjban részesültek.^[2]

A Rádió bemondó stúdiójában hosszú ideig Erdei Klári volt a hangpárja. Közös munkájukról így nyilatkoztak:

„ Általában hírenként váltjuk egymást, de ez nem kötelező. Amikor megkapjuk a leírt híranyagot, mindegyikünk kiválasztja a maga szövegét, van, amikor két hírt is egymásután... — Bakik? — Ha együtt vagyunk, sokkal ritkábban fordulnak elő, mintha akármelyikünkkel más ül a fülkébe. A megszokás az egyik legfontosabb kellékünk...^[3]”

Számos szövegalámondást készített, előadóművészként verseket is mondott.

• Krónikák (reggeli, déli, esti)
• Koszorú a kapu alatt (dokumentum műsor)

• Kihajolni veszélyes (1977)... Tévébemondó
• A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története (1983)... Narrátor
• Hülyeség nem akadály (1986)
• Macskafogó (1986)... TV-bemondó (A barnahajú egér bemondó, a híradó csoport tagja.)

• Magyar Rádió nívódíj (1970)

• Rádió és televízió újság (XI. évfolyam, 3. hét, 1966. január 17. – 1966. január 23, 7. oldal) – Bemutatjuk Dömök Gábor rádióbemondót
• Esti Hírlap (31. évfolyam, 261. szám, 3. oldal) 1986-11-06 – A rádiónak szólnia kell