Dézsi Lajos

Dézsi Lajos
Arcképe Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás c. műből (1928)
Született	Dézsi Lajos 1868. augusztus 22.[1][2] Debrecen
Elhunyt	1932. szeptember 17.[3] (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész egyetemi oktató bibliográfus
Iskolái	Debreceni Református Kollégium (–1890) Budapesti Tudományegyetem (–1895)
Kitüntetései	MTA-tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Dézsi Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dézsi Lajos, névváltozat: Dézsy (Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, Ferencváros, 1932. szeptember 17.)^[3][4] magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt.

Dézsy János és Pozsgay Julianna fia. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni református teológián folytatott, ott végzett 1890-ben, majd a berlini és a budapesti egyetemen is folytatott tanulmányokat (1892–1894). Egyetemi doktorátust nyert a pesti egyetemen Bogáti Fazekas Miklósról írt tanulmányával, majd 1902-ben magántanárrá habilitálták szintén a budapesti egyetemen Magyar irodalomtörténet tárgykörből. 1906-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. Ott tanított, ameddig lehetett, de a vesztes első világháború után a kolozsvári egyetem Budapestre, majd Szegedre menekült, az egyetemmel együtt a tanári kar is. Dézsi Lajos 1921-től haláláig a Magyar Irodalomtörténeti, 1929-től az I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket^[5] vezette a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Mellette felelős egyetemi tisztségeket töltött be, 1922–1923-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként, 1928–1929-ben a szegedi egyetem rektoraként működött.

1906-ban az MTA levelező, 1923-ban rendes tagjai sorába választották be. Jelentős szerkesztői tevékenységet folytatott, a Magyar Történeti Életrajzokat, a Magyar Irodalomtörténeti Értekezéseket és a Világirodalmi lexikont (1930–1932) szerkesztette. Számos szakmai társaságban is tevékenykedett, választmányi tag volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságban, a Magyar Történelmi Társulatban, a Dugonics Társaságban, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.

Dézsi Lajos 1896. április 8-án Budapesten, a Kálvin téri evangélikus-református templomban vette feleségül Dobrzyniecki Olgát.^[6] Két leányt neveltek fel: Irént (1897-1984)^[7] és Editet (1901-1965), Ernő nevű fiukat hamar elveszítették (1898-1899). Dézsi Lajost Budapesten szívinfarktusban érte a halál (a halotti bejegyzésében hasnyálmirigyrák szerepel), de szegedi lakosként a szegedi Evangélikus temetőben nyugszik.^[8] Kézirathagyatékát az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi.^[9]

A régi magyar irodalomtörténet oktatásának túlsúlya majdnem az 1990-es évekig meghatározó volt a szegedi egyetemen, s ez Dézsitől indult el. Dézsi kitűnően lerakta a magyar irodalomtörténet oktatásának alapjait, nem az ő hibája, hogy a következő nemzedékek ezt nem tudták meghaladni, s csak mindig toporogtak körötte. A közeli múlt vagy a kortárs irodalom megismerésének eszközeit Sík Sándortól is csak részben (Gárdonyi, Ady, az antiszemita Prohászka Ottokár) kapták meg a hallgatók. A hallgatók, akik vágytak a XX. század és a kortárs irodalom megismerésére, nem kapták azt meg a középiskolában, arra már "nem volt idő", sok helyütt még József Attilára is alig. A közeli múlt és a kortárs irodalom megismerésére vágyó hallgató bejőve az egyetem magyar szakjára régi idők művelődéstörténeti anyagát meg egyre több nyelvészeti stúdiumot kapott, a közeli múlt és a kortárs irodalom megismeréséhez fogódzót csak Ilia Mihálytól kaphatott, ő azonban egymagában nem tudta ellensúlyozni a régi magyar irodalomtörténeti, s a nyelvészeti stúdiumok túlsúlyát.^[10]A szemléleti sokszínűséghez inkább a különböző nyelvek irodalmának megismerése, a világirodalom oktatása járult hozzá, főleg az 1990-es évektől az összehasonlító irodalomtudományi tanszékként egzisztáló komparatisztikai tanszék, melyen népszerűsítették a kortárs irodalmat és elemezték a kortárs írók műveit, persze szoros együttműködésben a nyelvi és a magyar irodalomtörténeti tanszékekkel, oktatói személyzetük is gyakran átfedést mutatott.

• Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Magyar Könyvszemle, 1895.
• Szenczi Molnár Albert. Budapest, 1897. 243 p. 4 t. Online
• Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Budapest, 1899. 332 p. 6 t. Online
• Az irodalomtörténet módszerei. Budapest, 1903. VIII, 108 p.
• A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól. Budapest, 1904. 23 p.
• Adatok a mértékes verselés történetéhez. Budapest, 1904. 11 p.
• Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliographiája. Budapest, 1905. 104 p.
• Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliographiájához. Budapest, 1906. 27 p.
• Tinódi széphistóriája Jasonról. Akadémiai Értesítő, 1907.
• Arany János irodalomtörténete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1908.
• Tinódi Sebestyén. Budapest, 1912. 229 p. 11 t. [1]
• Báró Jósika Miklós. 1794-1865. Budapest, 1916. 451 p. 7 t. Online
• Erdélyi arcképek és képek. Kolozsvár, 1926. 115 p.
• Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban. Szeged, 1926. 23 p.
• Magyar történeti tárgyú szépirodalom, Budapest, 1927 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. Irodalomtörténet, 1929.
• XVI. századbeli magyar költők művei, 1566-1577. Budapest, 1930. Online

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Dézsi Lajos lásd 106-107. p. ISBN 963-482-037-9

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Klukovitsné Paróczy Katalin – Rácz Béláné – Iványi Szabó Éva: Dézsi Lajos szakirodalmi munkássága. Szeged, 1993
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János

• Monok István: Dézsi Lajos kézirathagyatéka. Régi könyvek és kézirataink katalógusai, Hungaria, Szeged, 1989
• Magyar Történeti Életrajzok, Báró Jósika Miklós, MEK
• Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert, MEK
• Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén, MEK
• http://real.mtak.hu/32975/1/Monok_Dezsi_Lajos_szakirod_1993.pdf