Ugrás a tartalomhoz

Csomay Győző

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csomay Győző
Született1883. július 12.[1]
Szatmárnémeti[1]
Elhunyt1942. március 27. (58 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagyorsíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Egri és csomai Csomay Győző (Szatmárnémeti, 1883. július 12.Budapest, 1942. március 27.[3]) országgyűlési gyorsirodai osztálytanácsos, a hadidíszítményes Vörös-Kereszt ezüst díszérem tulajdonosa.[4]

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Csomay Imre (1848–1910) ügyvéd[5][6] és Valkovszky Mária (1859–1914)[7] voltak.[8] Magánúton tanulta meg a Gabelsberger–Markovits-rendszerű gyorsírást. 1903-ban gyakornok volt az Országgyűlési Gyorsirodában. Nem kapott kinevezést, így visszatért hírlapírónak szülővárosába. 1904-ben a Budapesten megjelenő Gyorsírási Szemle felelős szerkesztője volt. 1907–1919 között gyorsírást oktatott a szatmári iskolákban. Kezdeményezésére az első világháború (1914–1918) alatt Szatmáron hadikórház létesült. 1929–1942 között revizorgyorsíró volt.

Temetése a Fiumei Úti Sírkertben történt.[4] 2018-ra az 50. parcellában lévő sírja már nem volt megtalálható, felszámolták.[9]

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  2. https://resolver.pim.hu/auth/PIM97966, Csomay Győző, 2022. március 5.
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. a b Gyászjelentése
  5. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. Édesapja gyászjelentése
  7. Édesanyja gyászjelentése
  8. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 673/1942. folyószám alatt.
  9. Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 395. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]