Ugrás a tartalomhoz

Csodatölcsérfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csodatölcsérfélék
Virágzó murvafürt Egyiptomban
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae)
Juss.
Nemzetségek
  • Abronia
  • Acleisanthes
  • Allionia
  • Allioniella
  • Ammocodon
  • Andradea
  • Anulocaulis
  • Belemia
  • Boerhavia
  • Boldoa
  • murvafürt (Bougainvillea)
  • Caribea
  • Cephalotomandra
  • Colignonia
  • Commicarpus
  • Cryptocarpus
  • Cuscatlania
  • Cyphomeris
  • Grajalesia
  • Guapira
  • Hesperonia
  • Izabalaea
  • Leucaster
  • csodatölcsér (Mirabilis)
  • Neea
  • Neeopsis
  • Nyctaginia
  • Okenia
  • Oxybaphus
  • Phaeoptilum
  • Pisonia
  • Pisoniella
  • Quamoclidion
  • Ramisia
  • Reichenbachia
  • Salpianthus
  • Selinocarpus
  • Tripterocalyx
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú kategóriát.

A csodatölcsérfélék (éjjelnyílók, Nyctaginaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja, amit az álkörmösfélék közeli rokonának tekintenek. Közel ötven nemzetségébe mintegy 3000 faj tartozik.

Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.

Elterjedésük

[szerkesztés]

Fajai főleg a trópusokon, elsősorban Amerikában terjedtek el.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Sok fajuk fásszárú.

Forrt, tölcséres leplű viráguk alatt csészére emlékeztető murvalevélkör helyezkedik el. Az álkörmösféléktől leveleik átellenes állása és a fellevelekből kialakult, a virágokat körbefogó, színes csalogatószervük különbözteti meg őket.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Sok fajukat madarak porozzák be.

Felhasználásuk

[szerkesztés]

Több fajuk kerti dísznövény. Közülük a legismertebb a sok színváltozatban elterjedt nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), amit Gregor Mendel genetikai kísérletei tettek híressé.

Források

[szerkesztés]