Ugrás a tartalomhoz

Cserig

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserig (Cerić)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségBerzétemonostor
Jogállásfalu
Irányítószám32221
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség1292 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 51′ 23″45.311151°N 18.856404°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 51′ 23″45.311151°N 18.856404°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cserig (horvátul: Cerić) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Berzétemonostorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 12, közúton 16 km-re nyugatra, Vinkovcétől 4 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva folyamatosan lakott volt. A településtől 2,5 km-re keletre egy északnyugat-délkeleti irányú magaslaton található „Plandište” régészeti lelőhely, amelyet két vízfolyás medre határol. A lelőhelyen a kőrézkori Kostolac-kultúra, a vaskori a La Tène-kultúra leletei, valamint egy ókori villa rustica maradványai találhatók, melyek az 1–4. századból származnak.[2]

A település a középkorban is létezett. 1267-ben már a monostori uradalom része volt. Neve nemesi névben szerepel „Cherygh” alakban a boszniai káptalan 1443. március 18-án kelt bizonyságlevelében Kórógyi János volt országbíró valkómegyei birtokával kapcsolatban.[3] A mai Cerić-tyel való azonossága nem egyértelmű, mivel a szintén szerém megyei Borovótól nyugatra is állt hajdan egy ilyen nevű település.[4] A nevet általában a cserfa nevéből magyarázzák, mely bőségesen termett ezen a vidéken. 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a monostori uradalom része lett. Birtokosai Miksa Eugen de Gossau gróf (1741-ig), Trenk Ferenc báró és 1751-től szlavinczai Sándor Mihály báró voltak. A 19. század elején az uradalmat Khuen Antal gróf örökölte és az ő leszármazottai birtokolták egészen a második világháborúig. Az első katonai felmérés térképén „Cserits”, illetve „Czerics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cserich” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cserich” néven 91 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]

1857-ben 730, 1910-ben 1059 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a német, 43%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A horvátországi háború során elfoglalták a szerb csapatok. Ekkor Cserignek 473 lakóépülete volt, ezeknek több mint 95%-át teljesen elpusztították. Az anyagi javak elvesztése mellett az emberek vesztesége még nehezebben volt elviselhető. A szerb hadsereg agressziója során 14 ember vesztette életét a helyszínen, 13 ember súlyosan megsebesült és a mai napig nem tudnak 25 eltűnt ember sorsáról. A településnek 2011-ben 1458 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
730 860 875 983 1.008 1.059 962 928 1.142 1.189 1.436 1.428 1.438 1.563 1.460 1.458

Gazdaság

[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

A Szent Katalin templom

Nevezetességei

[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1794-ben épült. 1970-ben megújították. A horvátországi háború során 1991 októberében előbb súlyosan megsérült, majd 1993. július 4-én a szerbek teljesen lerombolták. Az újjáépítés 2003-ban kezdődött és 2008-ban fejeződött be. 2008. július 27-én szentelte fel Marin Srakić diakovár-eszéki érsek. A berzétemonostori Szentlélek plébánia filiája.

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD Slavko Mađer kulturális és művészeti egyesület sikerrel képviseli a falu kultúráját és hagyományait a különböző fesztiválokon.

Oktatás

[szerkesztés]

A faluban a berzétemonotori Zrinskih általános iskola területi iskolája működik.

  • NK Mladost Cerić labdarúgóklub
  • Aero Klub Fenix Cerić

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)