Csíkszentdomokos

Csíkszentdomokos (Sândominic)
Csíkszentdomokos
Csíkszentdomokos címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkszentdomokos
Rang	községközpont
Irányítószám	537275
Körzethívószám	0266336
SIRUTA-kód	85779
Népesség
Népesség	5667 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5906 (2011)[1]
Népsűrűség	35,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	158,65 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′, k. h. 25° 47′46.583333333333, 25.78333333333346.583333°N 25.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 25° 47′46.583333333333, 25.78333333333346.583333°N 25.783333°E
Csíkszentdomokos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszentdomokos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csíkszentdomokos (románul Sândominic, németül Sankt Domenikus) falu Romániában, Hargita megyében. Felcsík legnépesebb faluja. A falu jól őrzi hagyományait. Külön nap van szentelve a népviseleteknek, a Szőttesek Vasárnapja.

Csíkszeredától 29 km-re északra, az Olt felső völgyében fekvő Szenttamással összenőtt nagyközség, a Lok és Szádakút-patakok Oltba való torkollásánál fekszik. 1967-ig Balánbánya is hozzá tartozott.

Nevét középkori Szent Domonkosnak szentelt templomáról kapta.

A középkorban határában vasat és rezet bányásztak. 1567-ben Zenth Domokos néven említik. Határában a Tarkő havasa alatt feküdt a középkori Tarkő falu.

A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek a sellenberki csata után menekülő Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VIII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet és száz évig tartó böjtre ítélte.^[2]

A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. 1910-ben 5391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. A világháborúk között fejlett szövetkezeti élet folyt itt. 1944-ben a Maniu-gárda kivégzett itt 12 ártatlan magyar személyt, köztük nőket is. 1992-ben 6678 lakosából 6658 magyar és 20 román volt.

Bővebben: Csíkszentdomokosi római katolikus templom

• Római katolikus temploma 1787 és 1802 között épült a régi román kori templom helyett, melyből azonban számos műkincset őriz. Kerítése 1813-ban épült.
• Szomszédságában áll a Szent Margit-ház a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek (a kongregációt alapította: Eugenie Smet) 1995-ben felépült otthona.
• A római katolikus templom mellett található egykori egyházi iskola ad otthont a Márton Áron Múzeumnak.
• Görögkatolikus fatemploma 1787-ből való, most ortodox templom.
• A falu kőbányájában a Garados-dombon mészkövet, márványt bányásznak.
• A falunak kis tájmúzeuma is van.
• A községből kilátás nyílik a Nagy-Hagymásra.
• Márton Áron Múzeum, Csíkszentdomokos.^[3]

• Itt született 1896. augusztus 28-án Márton Áron gyulafehérvári püspök, Erdély nagy fia, az erdélyi katolikus egyház nagy alakja, emlékére születésének 100. évfordulóján szobrot állítottak. 2010-ben, halálának 30. évfordulóján a templom melletti általános iskolában múzeum nyílt, amely a püspök életútját és azon keresztül a 20. századi Erdély történelmét is bemutatja.^[3]
• Itt született 1909-ben Kurkó Gyárfás regényíró, politikus.
• Itt született 1940-ben Baróti István Liszt-díjas orgonaművész, tanár, az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya.
• Itt született 1980-ban Kurkó J. Kristóf színész

• Csík, Csíkszék. MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
• Csíkszentdomokos és határa. indavideó. (Hozzáférés: 2010. október 27.)^{[halott link]}
• Csíkszentdomokos "Gólyás és Zsidós" tánc. youtube.com. (Hozzáférés: 2010. október 27.)