Ugrás a tartalomhoz

Coimbra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coimbra
Coimbra látképe
Coimbra látképe
Coimbra címere
Coimbra címere
Coimbra zászlaja
Coimbra zászlaja
Közigazgatás
Ország Portugália
RégióCentro régió (Portugália)
SzubrégióBaixo Mondego
KerületCoimbra (kerület)
PolgármesterJoão Paulo Barbosa de Melo
Népesség
Teljes népesség143 396 fő (2011)[1]
Népsűrűség429.6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület312,4 km²
IdőzónaWET, UTC+0
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 12′ 40″, ny. h. 8° 25′ 44″40.211111°N 8.428889°WKoordináták: é. sz. 40° 12′ 40″, ny. h. 8° 25′ 44″40.211111°N 8.428889°W
Coimbra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Coimbra témájú médiaállományokat.
A Szent Klára kolostor

Coimbra város Portugália középső részén, Lisszabontól 200 km-re északra, a Mondego folyó két partján. Coimbra megye és Centro régió (a középkorban: Coimbra grófság) székhelye; püspöki székhely, 2011-es adat szerint az urbanizációnak közel száznegyvennégyezer lakosa van.

Éghajlat

[szerkesztés]
Coimbra éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,525,530,233,037,541,640,240,540,034,627,625,241,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,816,218,919,922,426,228,428,727,322,718,015,421,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,05,87,69,111,414,315,615,114,111,88,66,510,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−4,9−4,0−3,3−1,52,04,16,86,02,0−2,6−3,1−2,8−4,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)11210666858040131452103109127905
Havi napsütéses órák száma1381371912032492613023002281851471392480
Forrás: Instituto de Meteorologia (1981–2010 climatology) [2] , NOAA (sun, 1961–1990)[3]


Története

[szerkesztés]

Nevét Conimbriga római településről kapta, amely a mai várostól 15 km-re feküdt, és amelynek lakói – miután Conimbrigát 468-ban a svébek feldúlták – ide költöztek át, majd saját városuk nevére keresztelték át a korábban Aeminium néven ismert római várost.

A mórok (körülbelül) 711-ben foglalták el, és a keresztény Észak és az iszlám Dél kereskedelmének egyik fontos központjává fejlesztették. A keresztények 878-ban átmenetileg visszafoglalták, és a város környékét grófsággá szervezték. 981-ben az Omajjádok újra elfoglalták, a mórok ezután 1064-ig meg tudták tartani. Ezután a győztes Nagy Ferdinánd, Kasztília és León királya másodszor is megszervezte a grófságot, és annak székhelyévé ismét Coimbrát tette.

Hódító Alfonz, Portugália első királya elfoglalta, és 1145-ben ide helyezte székhelyét. 1260-ban a főváros Lisszabonba költözött. 1537-ben Coimbrába telepítették át a lisszaboni egyetemet.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Az egyetem
Egyetem
Portugália első egyeteme az óvárosban, egy domb tetején áll. 1290-ben alapították, de akkor még nem itt volt; a mostani épületegyüttes legrégebbit részeit a 16. században, Mánuel stílusban építették III.János palotájának. Az egyetem 1537-ben költözött át a palotába.[4] A turisták megtekinthetik a dísztermet, a Szent Mihály-kápolnát, a Kecske-tornyot, a 18. századi könyvtárat. Érdekesek termek mennyezeteit díszítő festmények. Az épület előtt III. János szobra áll. Az egyetem ma használt, az óvárost elcsúfító épületeit az 1950-es években emelték.
Santa Cruz monostor
A 12. században épült, erődszerű régi katedrálist tartják Portugália legszebb román stílusú épületének – későbbi bővítései gótikus, illetve reneszánsz stílusúak. Az új, belül fafaragásokkal díszített barokk katedrálist jezsuiták építették a 17. században, nem messze az egyetemtől.
Szent Klára-kolostor
A Mondego bal partján álló kolostort 1330-ban Dénes király felesége, Izabella alapította. 1355-ben itt gyilkoltatta meg IV. Alfonz fiának feleségét, Inês de Castrót. A kolostor gótikus épületét a 2000-es években restaurálták. Templomában van a kolostort alapító Portugáliai Szent Erzsébet, a város védőszentjének sírja. A szent szobrát minden páros évben körülhordozzák a városban.
Könnyek Parkja

Péter és Inês, a két szerelmes állítólag rendszeresen a kolostor mellett királyi birtok kertjében találkozott titokban. Emlékükre ez a Könnyek Parkja nevet kapta. A parkban egy barokk palotából átalakított luxushotel áll; közelében található a Szerelem Kútja, ahol a legenda szerint Inês halálát lelte, és amelyből ma is vörös színű víz ered – a romantikusok szerint a véres esemény miatt, a botanikusok szerint viszont pedig egy algafajta él a vízben.

Kicsinyek Portugáliája (Portugal dos Pequenitos)
A városon kívül kialakított parkban Portugália legfontosabb műemlékeinek kicsinyített másai láthatók.
Machado de Castro Nemzeti Múzeum
A 16. században épült püspöki palotának. Látványos a reneszánsz oszlopsorral határolt belső udvar és a föld alatti római labirintus; értékes a szoborgyűjtemény.
Szent Kereszt templom és kolostor
Az alsóvárosban álló épületegyüttest a 12. században alapította Hódító Alfonz portugál király; helyén korábban a királyi fürdők voltak. A bővítések, illetve átépítések eredményeként a kórus Mánuel stílusú, a sekrestye pedig reneszánsz jellegű. A templomban a gazdagon díszített oltár, a királyok síremlékei és a csempeképek nevezetesek, a kolostorban pedig a Csend-kerengő. Ebben a templomban van Portugália első két királyának sírja.
Conimbriga
A város nevét adó római város romjait (Ruinas de Conimbriga) a mai Coimbrától 17 km-rel délre tárták fel; ez Portugália legnagyobb római kori ásatási területe. A villák, fürdők, mozaikok, oszlopos kertek romjai mellett a település történetét bemutató múzeumot alakítottak ki.

Híres emberek

[szerkesztés]

Képzés

[szerkesztés]
  • Coimbrai Egyetem
  • Coimbrai Politechnikai főiskola

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mapas.ine.pt/download/index2011.phtml, National Institute of Statistics, 2018. szeptember 19.
  2. Weather Information for Coimbra (Portuguese Meteorological Institute)
  3. Coimbra Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  4. Portugál körút. [2012. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 18.)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Coimbra
A Wikimédia Commons tartalmaz Coimbra témájú médiaállományokat.