Champlain-tó

Champlain-tó (Lake Champlain)
A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
Ország(ok)	Egyesült Államok, Kanada
Vízgyűjtő terület	21 326 km2
Elsődleges források	Otter Creek Missisquoi River Winooski River La Chute Ausable River Pike River Saranac River Lamoille River
Elsődleges lefolyások	Richelieu-folyó
Hosszúság	172 km
Szélesség	23 km
Felszíni terület	1331 km2
Átlagos mélység	19,5 m
Legnagyobb mélység	122 m
Víztérfogat	25,8 km3
Part hossza	945 km
Tszf. magasság	27 m
Szigetek	kb. 80
Települések	Burlington (Vermont), Plattsburgh (New York)
Elhelyezkedése
Champlain-tó Pozíció New York állam térképén
é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.53, -73.3344.530000°N 73.330000°WKoordináták: é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.53, -73.3344.530000°N 73.330000°W
A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
A Wikimédia Commons tartalmaz Champlain-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Champlain-tó az Egyesült Államok hatodik legnagyobb területű^[1] tava New York és Vermont államok határán, az Adirondack-hegység és a Green-hegység között húzódó tektonikus süllyedékben, a Champlain-árokban (ezt Nagy Appalache-völgynek, illet Hudson-ároknak is nevezik — Gertig, 305. old.). New York-i partvidékén Clinton megye Essex megye osztozik. és Két északi csücske már kanadai terület.

A legutóbbi eljegesedés idején kialakult Champlain-tenger maradványa.

Bővebben: Szent Lőrinc-folyó#Kialakulása

A 90–120 méter magasan talált parti színlők (Révai) alapján a terület a jégkorszakban a mostaninál jóval mélyebben fekhetett.

Hossza 172 km, legnagyobb szélessége 23 km, mélysége 30–120 m, a tengerszint fölötti magassága 27 m. Partjának legnagyobb része meredek, sziklás (Révai).

Az Alleghany-hegység vizei táplálják, egyebek közt ide folyik a György-tó vize is.

Mintegy 80 komolyabb sziget van benne, együttes területük mintegy 140 km² (MNL). A legjelentősebbek:

• South Hero-sziget — ez a legnagyobb, rajta Vermont két városával (Grand Isle és South Hero),
• North Hero-sziget — rajta Vermont egy városával (South Hero),
• Isle La Motte-sziget — rajta Vermont egy városával (Isle La Motte),
• Valcour-sziget,
• Boróka-sziget (Juniper Island),
• Három Nővér-sziget (Three Sisters Island)),
• Négy Fivér-sziget (Four Brothers Island),
• Savage-sziget,
• Burton-sziget a Burton Park természetvédelmi területtel,
• Cloak-sziget,
• Garden-sziget (Garden Island, Gunboat Island),
• Rák-sziget (Crab Island),
• Dameas-sziget,
• Hen-sziget,
• Butler szigete (Butler's Island),
• Carleton's Prize-sziget,
• Young-sziget,
• Providence-sziget,
• Stave-sziget,
• Napfény-sziget (Sunset Island).

Lefolyása a Szent Lőrinc-folyóba ömlő Richelieu-folyó. A Champlain-csatorna a Hudsonnel, a Nyugati-csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de áprilistól már élénk rajta a hajóforgalom.

A partjain épült nagyobb városok:

• Burlington, Vermont Chittenden megyéjének székhelye, az állam legnagyobb városa,
• Plattsburgh, New York állam Clinton megyéjének székhelye,
• Whitehall (New York)
• St. Albans (nagyváros, Vermont)
• Ticonderoga (New York) a rövid déli parton

Nyugati partvidékének zöme természetvédelmi terület: az Adirondack Park a New York-i Erdőrezervátum része. A Burton-szigeten van a Burton Park természetvédelmi terület

Samuel de Champlain fedezte föl 1609-ben, és róla kapta a nevét.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vizei halgazdagok (Pallas). Rajta át vezet a New York–Montréal hajóút (MNL)

• Gertig: Gertig Béla: Amerikai Egyesült Államok. In: Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. pp. 299–440.
• Révai: Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 401. o.  
• Pallas: A Pallas nagy lexikona
• Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 201. o. ISBN 963-85773-0-4