Caiazzo
Caiazzo | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Campania | ||
Megye | Caserta (CE) | ||
Frazionék | San Giovanni e Paolo, Cesarano | ||
Védőszent | Stefano Minicillo | ||
Irányítószám | 81013 | ||
Körzethívószám | 0823 | ||
Forgalmi rendszám | CE | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5205 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 166 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 36 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 11′, k. h. 14° 22′41.183333°N 14.366667°EKoordináták: é. sz. 41° 11′, k. h. 14° 22′41.183333°N 14.366667°E | |||
Elhelyezkedése Caserta térképén | |||
Caiazzo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Caiazzo témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Caiazzo község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye keleti részén fekszik, a Volturno folyó jobb partján, Capua városától 20 km-re északkeleti irányban. Határai: Alvignano, Castel Campagnano, Castel di Sasso, Castel Morrone, Liberi, Limatola, Piana di Monte Verna és Ruviano.
Története
[szerkesztés]Alapításának körülményei nem ismertek, valószínűleg az oszkoknak tudható be. I. e. 431-ben a szamniszok hódították meg és több, mint egy évszázadon keresztül egyik legjelentősebb kereskedelmi központjuk volt. A szamniszi háborúk után a Róma fennhatósága alá került. A római polgárháborúk során, Capuával együtt Mariust támogatta, majd ennek bukása után Sulla seregei elfoglalták, és a Római Birodalom municípiumi rangú városa lett.
A kora középkor során előbb a Beneventói majd a Capuai Hercegség birtoka van. A longobárdokhoz kapcsolódik a város első erődítményének (Castello) a megépítése is.
A város 966-óta püspöki székhely. Az Anjouk érkezésével Dél-Olaszországba a település is feudális birtok lett. Egyike volt azon kevés településeknek, amely a királyi seregeket támogatta 1860-ban, a risorgimento idején. 1943-ban, a második világháború végén a visszavonuló német csapatok 22, főleg nőt és gyermeket mészároltak le.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]A Palazzo Mazziotti egy nemesi palota. A reneszánsz virágzása idején a 15. században építették Giuliano Mirto Frangipane megbízásából. A későbbiekben a Sansevero grófok, majd 1543-ban a Mazziotti birokába került. 1902-ben az utolsó Mazziotti özvegye Angelina Maturi épületet egy orvosi alapítványnak ajándékozta. Ma három fontos intézmény található itt: az első emeleten a Városi Múzeum, a második emeleten a Városi Könyvtár, a harmadik emeleten pedig a Levéltár.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club