Ugrás a tartalomhoz

Buster Keaton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buster Keaton
SzületettJoseph Frank Keaton[1]
1895. október 4.[2][3][4][5][6]
Piqua[7]
Elhunyt1966. február 1. (70 évesen)[2][3][7][4][5]
Woodland Hills[8][9]
ÁlneveFrigo
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
  • Natalie Talmadge (1921. május 31. – 1932. július 25.)
  • Eleanor Keaton (1940–1966)
Gyermekeikét gyermek:
  • Joseph Talmadge Keaton
  • Robert Talmadge Keaton
SzüleiMyra Keaton
Joe Keaton
Foglalkozása
Kitüntetései
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Életműdíj (1959)
Halál okatüdőrák
SírhelyeForest Lawn Memorial Park
Magassága165 cm
Színészi pályafutása
Aktív évek1899–1966
Műfajok
A Wikimédia Commons tartalmaz Buster Keaton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buster Keaton (Piqua, Kansas, 1895. október 4. – Woodland Hills, Kalifornia, 1966. február 1.) amerikai színész, humorista, filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. "Az ember, aki sohasem nevet". Így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Keatont,[10] akit az amerikai némafilmes korszakban készült filmjei tették nevezetessé. Ugyan a hangosfilm bevezetése véget vetett színészi pályafutásának, bár néhány filmben később is szerepelt, még így is 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.[11]

Élete

[szerkesztés]
A gyerek Keaton vaudeville-színészként kb. 1897
A hat éves Keaton szüleivel "A három Keaton" vaudeville produkcióban

A kansasi Piquában született Joseph Francis Keaton néven. Szülei vaudeville előadók voltak. A Buster becenevet többféle visszaemlékezés szerint kapta, az egyik alapján Harry Houdinitől, habár a család csak később ismerte meg Houdinit.[12] Szülei vaudeville produkcióiban már gyermekkorától, hároméves kortól kezdve szerepelt. Ötéves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a vaudeville társulat védjegyévé. 1917-re, 22 éves korában a családi vállalkozás apja alkoholizmusa miatt felbomlott, Keaton édesanyjával, Myra-val New Yorkba költözött, ahol karrierje gyorsan a vaudeville-től a film felé fordult.[13]

Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. Keaton nagy odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921–1928 között húsz rövidfilmben és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melyeknek nagy részét maga rendezte. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1927) és az Ifjabb Gőzhajós Bill (1928).

A hangosfilm bevezetése gyorsan véget vetett karrierjének. Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-dzsal kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött.

A hangosfilm korai korszakában, és az 1940-es években számos másodrendű filmben tűnt fel. 1939-től az MGM-nél három filmben gagman-ként dolgozott (At the Circus (1939), Go West (1940), és a The Big Store (1941)), valamint rendezett is. 1949-ben a CBS televíziótársaságnál varietéshow-sorozata volt, ez jó ok volt, hogy a nyugati partvidéken, Los Angelesben maradjon. Charlie Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor a karrierje fellendült, anyagi helyzete javult. Utolsó filmszerepét Richard Lester Ez mind megtörtént útban a Fórum felé (1966) című produkciójában kapta. 1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. Néhány hónappal később hunyt el rákban.

Filmbeli karaktere

[szerkesztés]
Buster Keaton, Thelma Todd, és Jimmy Durante a Speak Easily (1932) c. filmben

Keaton, a nagy mulattató a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a némafilmekben megnevettetni. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törődik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster-figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt marad és hajmeresztő ötletekkel gyűri le az akadályokat.

Hevesy Iván filmesztéta szerint Keaton titka, hogy önmagát, az embert a végzet és a véletlenek játékszereként tünteti fel. Önmagát mindig mint a sors labdáját, cselekedeteit pedig a mechanikus élettörvény egyszerű, könyörtelen következményeiként mutatja meg, és nem volt szabad elárulnia, hogy tudatában van a labda mivoltának. Ha a megformált karakter küzdene ez ellen, tragikus hőssé válna, vagy tragikomikussá mint Charlie Chaplin. Ha belenyugvással, derűvel fogadná el ezt a sorsviszonylatot, komikuma derűsebbé, de egyben felszínesebbé válna, mint ahogy az sok burleszkhős esetében van.[10]

Keaton színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.

Galéria

[szerkesztés]
  • Egy clip a Zsaruk c. film elejéből (1922); játszási idő 00:01:42.
  • A generális (teljes film)

Fontosabb filmjei

[szerkesztés]
1922-ben, családja körében

Rövidfilmek

[szerkesztés]
  • A mészárosfiú (The Butcher Boy) 1917
  • A kulisszák mögött (Back Stage) 1919
  • Egy hét (One Week) 1920
  • Szomszédok (Neighbors)1920
  • A kecske (The Goat) 1921
  • Színház (Playhouse) 1921
  • A sápadtarcú (The Paleface) 1921
  • Zsaruk (Cops) 1922
  • A fagyos észak (The Frozen North) 1922

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]
  • Három korszak (Three Ages) 1923
  • Isten hozta! (Our Hospitality) 1923
  • Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock Jr.) 1924
  • Navigátor (The Navigator) 1924
  • Hét esély (Seven Chances) 1925
  • Nyugatra fel! (Go West) 1925
  • Buster, a bunyós (Battling Butler) 1926
  • A generális (The General) 1927
  • Főiskola (College) 1927
  • Az ifjabb gőzös (Steamboat Bill Jr.) 1928
  • Az operatőr (The Cameraman) 1928
  • Házasság dacból (Spite Marriage) 1929
Lásd még: Filmművészet (kategórialap)

Források

[szerkesztés]
  • Oxford Filmenciklopédia, Gabo Könyvkiadó, 1998

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mythbusting
  2. ↑ a b Buster Keaton (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  3. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b http://www.aveleyman.com/ActorCredit.aspx?ActorID=9166
  8. ↑ http://projects.latimes.com/hollywood/star-walk/location/woodland-hills/
  9. ↑ Encyclopedia of the Great Plains (angol nyelven)
  10. ↑ a b Veress József. 200 film. Magvető Könyvkiadó, 42. o. (1969). Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 27. 
  11. ↑ American Film Institute (June 16, 1999). "AFI Recognizes the 50 Greatest American Screen Legends". Sajtóközlemény.
  12. ↑ Meade, Marion (2014). Buster Keaton: Cut to the Chase: A Biography Archiválva 2022. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Open Road Media. ISBN 1497602319.
  13. ↑ Part II:The Flickers. International Buster Keaton Society, 1924. október 13. [2015. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 17.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buster_Keaton&oldid=27251926”