Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal

Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal
Perbete állomás
Vonal:	A Magyar Királyi Államvasutak 26 számú vonala ma: Budapest–Szob: magyar 70-es vasútvonal       Párkány–Pozsony: szlovák 130-as vasútvonal       Pozsony–Dévényújfalu: szlovák 100-as vasútvonal       Dévényújfalu–Marchegg: szlovák 110-es vasútvonal
Hossz:	214 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	2 × 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:	140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 0 Budapest-Nyugati Cegléd–Szolnok felé 2,9 Rákosrendező Északi fűtőház (Magyar Vasúttörténeti Park) felé Kőbánya felső, Hatvan, Újszász / Északi pályaudvar[1] (ma: Budapest-Angyalföld) felé Istvántelki Főműhely felé Palota-Újfalu mh. Rákospalota főműhely (később: Landler Jenő Járműjavító, ma:Istvántelek mh. 7,7 Rákospalota újpest Vácrátót felé Dunakeszi-alsó mh. 14,7 Dunakeszi-Alag (ma: Dunakeszi Dunakeszi megálló Dunakeszi hadi kórház[2] (ma: Dunakeszi-Gyártelep mh.) üzemi vágány a Dunakeszi Járműjavító Kft. felé Kisgöd (később: Göd alsó mh., ma: Alsógöd mh.) 21,7 Göd Felsőgöd 169. sz. őrház (ma: Felsőgöd mh.) Sződ 166. sz. őrház (ma: Sződ-Sződliget mh. Vácrátót felől Vác-Alsóváros mh. 33,3 Vác Balassagyarmat felé 42,7 Nógrádverőce (ma: Verőce) Kismaros 151½ sz. őrház (ma: Kismaros mh.) Nagymaros-Visegrád mh. 51,7 Nagymaros Dömösi átkelés 142. sz. őrház (ma: Dömösi átkelés mh.) 58,4 Zebegény mh. Szob megálló (ma: Szob alsó mh.) 69,0 Szob 69,7 Ipoly folyó magyar-szlovák határ 71,5 Helemba mh. (ma: Chľaba) 76,8 Esztergomi csavargőzös mh. (később: Ostrihomský propeler, Kovácspatak mh., Kováčov) 70,6 Garamkövesd mh. (ma: Kamenica nad Hronom) Garam folyó Léva–Csata felől 77,3 Párkány-Nána (később: Parkáň, ma: Stúrovo) 83,8 Muzsla (ma: Mužla) 87,7 Sárkányfalva 119. sz. őrház (később: Sárkányfalva mh., Šarkan) 91,7 Köbölkút (ma: Gbelce) Kisújfalu 114. sz. őrház (később: Kisújfalu mh., ma: Nová Vieska) 101,5 Kürt (ma: Strekov) Fűr 109½ sz. őrház (később: Rúbaň, Fűr mh. Fýr) 109,0 Perbete (ma: Pribeta) 115,0 Udvard (ma:Dvory nad Žitavou) Zsitva folyó Komárom felől Nyitra folyó 121,4 Érsekújvár (ma: Nové Zámky) Nagysurány felé 127,7 Lajoshalma 94. sz. őrház (később Lajoshalma mh., ma: Ľudovítov) Nagysurány felől 131,4 Tótmegyer (később: Slovenský Meder, ma: Palárikovo) 136,1 Tardoskedd (később: Tardošked ma: Tvrdošovce) 140,0 Jattó (később: Alsójattó mh., Dolný Jatov ma: Jatov) 147,2 Tornóc (ma: Trnovec nad Váhom) 149,5-9 Vág folyó Negyed felől 152,5 Vágsellye (Vág-Sellye, később: Šala nad Váhom, ma: Šaľa) 158,5 Tósnyárasd 71. sz. őrház,[3] (ma: Topoľnica) 163,7 Galánta (ma: Galanta) Lipótvár (Újvároska) felé Nemeskosút 63. sz. őrház (később: Košúty pri Galante, Nemeskosút mh., ma: Košúty) 170,7 Diószeg (később: Németdiószeg,[4] ma: Sládkovičovo) magyar-szlovák határ 1938-1939 között 177,3 Pusztafödémes mh. (később: Pustý Fedýmeš, ma: Pusté Úľany) magyar-szlovák határ 1938-1939 között 183,5 Réte 53 sz. őrház (később Réte mh., ma: Reca) 187,0 Szenc (Szempcz, ma: Senec) 190,9 Magyarbél 47. sz. őrház,[5] ma: Veľký Biel) magyar-szlovák határ 1939-1945 között 195,3 Cseklész (később: Čeklís, ma:Bernolákovo) magyar-szlovák határ 1938-1939 között 198,8 Pozsonyivánka 41. sz. őrház (Ivánka, Pozsonyivánka mh. ma: Ivanka pri Dunaji) Šurský kanál 202,8 Pozsonyszőlős (Szöllős, ma: Bratislava-Vajnory) Pozsony-Rendező (ma:) Zsolna felől / Pozsonyligetfalu felé 208,2 Pozsony dynamit-gyár megálló 1. sz. őrház (később: Bratislava dynamitka zastávka) 208,8 Bratislava-Vinohrady Dynamit gyár iparvágány Pozsonyligetfalu felé 212,5 Pozsony (ma: Bratislava hlavná stanica) 213,2-213,8 Lamacs-alagút 215,5 Vörös híd 215,7 Vöröshíd mh. ([6] ma: Bratislava-Železná studienka) 217,7 Lamacs (ma: Bratislava-Lamač) Devínska Nová Ves zastávka 225,38 Dévényújfalu (ma: Devínska Nová Ves) Szakolca–Břeclav felé 229,0 szlovák (történelmi magyar)-osztrák határ Morva-viadukt 231,3 Marchegg 146  t.sz.m. Gänserndorf / Bécs-Südbahnhof felé

A Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal a történelmi Magyarország legfontosabb vasúti fővonala volt, mely ma is az európai törzshálózat része és jelentős forgalmat bonyolít le az utódállamok területén.

A magyar kormány vasútépítési terveiben kezdettől fogva a legfontosabb feladatként jelölték meg a Pestről Pozsonyon át Bécsbe vezetendő, úgynevezett „bal parti” vasút megépítését. A munkálatokat több helyen egyszerre, 1844-ben kezdte meg a Magyar Középponti Vasúttársaság (MKpV); az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján. A vonalszakaszok közül

• 1846. július 15-én a Pest–Vác közötti 33 km-es, míg
• 1848. augusztus 20-án a Pozsony–Marchegg közötti 17 km-es szakaszon indult meg a forgalom.

Ez utóbbi szakaszon készült el Magyarország első vasúti alagútja.

A Vác–Pozsony szakaszon is megkezdték az előmunkálatokat.

A szabadságharc eseményei a további munkálatokat megakadályozták, majd a szabadságharc leverése után az MKpV megszűnt, vonalai az osztrák állam kezébe kerültek. Az Osztrák Államvasút–Délkeleti Államvasút (Südöstliche Staatsbahn - SÖStB) 1850-től folytatta a félbemaradt építkezéseket:

• 1850. december 16-án a Vác–Párkánynána közötti 44 km-es,
• 1851. szeptember 6-án a Párkánynána–Pozsony között még hiányzó 135 km-es vonalszakaszt adták át.

Az SÖStB anyagi nehézségei miatt vonalait, így a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonalát is 1855. január 1-jével eladta az Osztrák Államvasút-Társaság (StEG/ÁVT) részére. A társaság

• 1868–1869-ben Pest–Vác között,
• 1872–1885 között pedig a Párkánynána–Érsekújvár–Pozsony szakaszon kiépítette a második vágányt.

A Osztrák–Magyar Államvasút-Társaságot 1890-ben államosították, így ezt a vonalat is a MÁV vette át. A MÁV 1893-ban kétvágányúsította a Vác–Párkánynána vonalszakaszt, 1896-ig pedig a még megmaradt egyvágányú szakaszokat is. A századfordulótól a MÁV vonalai közül először a felépítményt 42,8 kg/folyóméter tömegű „I”-jelű, úgynevezett góliát-sínek alkalmazásával 16,0 t tengelyterhelésre építették át.

Az első világháború a vonalat az Ipoly folyónál kettévágta az új határ. A Párkány–Marchegg közötti szakasz az újonnan létrehozott Csehszlovákia területére került.

Az első bécsi döntés nyomán a vonal nagy része újra Magyarország területére került. Eredetileg Cseklész és Pozsonyivánka, a későbbi településcserék után Magyarbél és Cseklész között húzódott a határvonal. A MÁV ekkor a Budapest–Párkány-Nána szakaszt a 60-as, a Párkány-Nána–Szenc(–Magyarbél) szakaszt a 61-es menetrendi mezőként jelölte.

A második világháborút követően újra az Ipoly lett a határfolyó. A ČSD-nél

• a Párkány–Pozsony közötti szakasz a ..,
• a Pozsony–Dévényújfalu szakasz a 360, míg
• a Dévényújfalu–Marchegg szakasz a 367 számú menetrendi mező lett.

A ČSD a Párkány–Pozsony vonalszakaszt 1969-ben, a Párkány–Szob szakaszt 1971-ben 25 kV 50 Hz feszültséggel villamosította. Ugyanebben az évben a MÁV is befejezte a Budapest-Nyugati–Vác–Szob szakasz villamosítását – ugyancsak 25 kV 50 Hz feszültséggel

1993-tól a ŽSR

• a Párkány–Pozsony közötti szakaszt a 130,
• a Pozsony–Dévényújfalu szakaszt a 100, míg
• a Dévényújfalu–Marchegg szakaszt a 110 számú menetrendi mezőre számozta át.

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú médiaállományokat.

• Tisza István.szerk.: Dr. Kovács László: A magyar állami és magánvasút-társaságok kialakulása 1847 és 1875 között, Magyar vasúttörténet: A kezdetektől 1875-ig (1. kötet). Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-312-2 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
• Dr. Horváth Ferenc.szerk.: Dr. Kovács László: A magyarországi vasúti pályák építése (1827–1875), Magyar vasúttörténet: A kezdetektől 1875-ig (1. kötet). Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-312-2 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
• Tisza István.szerk.: Dr. Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876 és 1900 között, Magyar vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (2. kötet). Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-313-0 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
• Dr. Horváth Ferenc.szerk.: Dr. Kovács László: Hazai vasútépítések az 1876–1900 évek között, Magyar vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (2. kötet). Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-313-0 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
• rail.sk