Berencsváralja
| Berencsváralja (Podbranč) | |
 | |
| Berencs vára | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Polgármester | Milan Kadlíček |
| Irányítószám | 906 05 (pošta Sobotište) |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 621 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Terület | 14,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 46″, k. h. 17° 26′ 47″48.729400°N 17.446400°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 46″, k. h. 17° 26′ 47″48.729400°N 17.446400°E | |
| Berencsváralja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berencsváralja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Berencsváralja (szlovákul Podbranč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában. A falu a felette emelkedő várról kapta a nevét.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 10 km-re északkeletre található.
Története
[szerkesztés]-
Berencs vára - légi fotó -
Berencs vára - légi felvétel -
Berencs vára madártávlatból
Berencs várát a 13. században az Abák építették, majd a 14–15. században királyi vár lett, ekkor bővítették. 1314-ben a cseh király foglalta el Csák Mátétól és csak 1332-ben került vissza békekötés után. A 16. században olaszbástyákkal erősítették meg. 1674-ben itt börtönözték be rövid időre a gályarabságra hurcolt protestáns papokat. A 17. század végén villámcsapás érte és leégett, azóta rom.
Vályi András szerint "BERENCS. Leomladozott Vár Nyitra Vármegyében, Vág Újhelytöl három mértföldnyire, mellyben még 1674. esztendőben fogház, vagy tömlötz is vala."[2]
Fényes Elek szerint "Podbrancs, tót falu, Nyitra vgyében, Szobotisthoz 1 1/2 óra: 63 kath., 1004 evang. lak. F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. N.-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben a falunak 1175, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 666 lakosából 662 szlovák volt.[4]
2011-ben 615 lakosából 602 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu feletti 475 m magas várhegyen állnak Berencs várának romjai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
Források
[szerkesztés]- Follajtár József 1928: Berencs vára. Turisták Lapja 40, 62-63.
- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
További információk
[szerkesztés]- Berencs vára (szlovák nyelvű leírás)
- A falu hivatalos honlapja (szlovák nyelven)
- Tourist Channel.sk
- Községinfó
- Szlovákia térképén
- Supernavigator.sk
- Castles.sk
- Odyssei.com (angolul) Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Szenicei járás települései | ||
|---|---|---|
Szenice (Senica) Aszós (Osuské) · Berencsróna (Rovensko) · Berencsváralja (Podbranč) · Bilkaudvar (Bílkove Humence) · Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) · Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) · Büdöskő (Smrdáky) · Csári (Čáry) · Császkó (Častkov) · Csépányfalva (Štefanov) · Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) · Dócs (Dojč) · Halasd (Rybky) · Harádics (Hradište pod Vrátnom) · Jablánc (Jablonica) · Jókút (Kúty) · Korlátkő (Cerová) · Kukló (Kuklov) · Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) · Luboka (Hlboké) · Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) · Nagykovalló (Koválov) · Nagypetrős (Prietrž) · Ószombat (Sobotište) · Rohó (Rohov) · Sajdikhumenec (Šajdíkove Humence) · Sándorfa (Prievaly) · Sasvár–Morvaőr (Šaštín-Stráže) · Székelyfalva (Sekule) · Szomolánka (Smolinské) |  | |