Ugrás a tartalomhoz

Bedegkér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedegkér
Bedegi római katolikus templom
Bedegi római katolikus templom
Bedegkér címere
Bedegkér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterVati József (független)[1]
Irányítószám8666
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség379 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 05″, k. h. 18° 03′ 40″46.651511°N 18.061239°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 05″, k. h. 18° 03′ 40″46.651511°N 18.061239°E
Bedegkér (Somogy vármegye)
Bedegkér
Bedegkér
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedegkér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bedegkér község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bedegkér község a Balatontól mintegy 35 kilométerre fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak Kánya felől közelíthető meg, az Iregszemcse-Tab közti 6509-es útból kiágazó 65 142-es számú mellékúton. Az út előbb Kér településrészre érkezik – ott ágazik ki belőle nyugat felé, Somogyegres irányában a 65 125-ös út –, majd dél felé továbbhaladva érhetjük el Bedeg településrészt.

A községet dombok övezik. Szép és nyugodt környezet, pihenésre és kirándulásra egyaránt alkalmas. A községhez tartozik két kieső rész is. Keleti oldalról a Mecsek - melynek saját kis kápolnája van -, nyugati oldalról Rózsás és Csaba veszi körül, melyhez közel van a Csörgő-patak.

Története

[szerkesztés]

Bedeg és Magyarkér (korábban Tótkér) 1939-es egyesítésekor jött létre a község.

Bedegnek már Szent István idejében épült temploma, amely évszázadokig megvolt. 1274-ben Pál veszprémi püspök rendelete Bedegi Genset visszahelyezte a nemesek közé. 1319-ben Károly Róbert király elrendelte, hogy a Tolna vármegyei szolgabírák vizsgálják ki Bedegi András panaszát Bogár István hatalmaskodásai miatt. 1320-ban Bedegi András valamint fiai István és Miklós a pécsváradi konvent előtt kiegyeztek Bogár Istvánnal. 1333 és 1335 között a papját Mihálynak hívták. Szőlője 1358-ban Rusateleke néven szerepelt a Héderváry oklevéltárban.

1526 szeptemberében török rablócsapatok dúlták fel a vidéket.

Fénykorát az 1850-es években érte el. 1854. június 13-án a plébániát Liszt Ferenc unokatestvére, Veczkó Antal vette át. A finom ízlésű, igen művelt és lelkiismeretes pap minden tudását és kapcsolatát igénybe vette a községért. Átalakíttatta a templom belső terét, kiegészítette annak felszerelését és a ruházatot. Felújíttatta a plébánia épületét, megalapította a községi könyvtárat, és megszervezte annak működését. Az Esterházy családdal való kapcsolatát felhasználta község érdekében, szőlő-és szántóterületeket kért hívei számára. 1857-ben épült Bognár József és Kovács Ferenc áldozatkészségéből a mecseki kápolna, majd 1862-ben a temetői kálvária és 1864-ben a Szentháromság-szobor. A határban lévő fakereszteket áldozatkész hívők kőkeresztekre cserélték ki.

1945. február 5-én Somogyegres és Bedegkér határában kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai, B-24 Liberator bombázó. A Ruthie the Raider a 464. Bomb Group 778. repülőszázadának a gépe volt. A legénység valamennyi tagja túlélte a kényszerleszállást.

1956. április-július havában lebontották a műszaki határzárakat, és mentesítik az aknáktól. A Szabad Európa Rádió propagandája felerősödik, a Dunántúlt léggömbökön szállított röpcédulákkal árasztják el.

November 3-án este falugyűlés volt Szálai korelnök vezetésével. Békés hangulata senki ellen nem irányult, mert a felszólalók békességre és nyugalomra intettek. A forradalom ideje alatt nem is történt személyi bántalmazás, csak a csillagokat és a parancsuralmi rendszer jelképeit távolították el.

1956. november 5. Kiküldött magyar katonák gyűjtik össze a lakossághoz került fegyvereket. Csizmadia Gábor vezetésével visszaáll a tanácsi irányítás.

1970. július 1-jével Bedegkért közigazgatásilag Kányához csatolták.

1990. szeptember 30. Az önkormányzati választásokkal megszűnik a tanácsrendszer. Polgármester: Ágyik Lajos, jegyző a nagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező dr. Szabó Károly.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ágyik Lajos (Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt)[3]
  • 1994–1998: Ágyik Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Steinbacher Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Steinbacher Jenő (független)[6]
  • 2006–2010: Steinbacher Jenő (független)[7]
  • 2010–2014: Steinbacher Jenő (független)[8]
  • 2014–2019: Steinbacher Jenő (független)[9]
  • 2019–2024: Steinbacher Jenő (független)[10]
  • 2024– : Vati József (független)[1]

Plébánosai

[szerkesztés]
  • Szokoly József (1738–1743)
  • Czeffel György (1743–1745)
  • Bernát János (1745–1748)
  • Szigethy Imre (1748–1760)
  • Ruszán József (1760–1777)
  • Nagy János (1777–1822)
  • Szücs József (1822–1847)
  • Kálóczy Imre (1847–1854)
  • Veczko Antal (1854–1869)
  • Bohuniczky Béla (1869–1904)
  • Heindl Vilmos (1904–1905)
  • Francsics Pál (1905–1911)
  • Varga Kálmán (1911–1922)
  • Tóth Lajos (1922–1930)
  • Bende József (1930–1956)
  • Maricz Elemér (1956–1958)
  • Kiss Gyula (1958–1964)
  • Fried Vilmos (1964–1970)
  • Serbán Valentin (2001–2017)
  • Lovász Zsolt (2017–2023)
  • Zab András Győző (2023–)

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
430
414
412
356
366
364
379
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,7%-a magyarnak, 1,4% németnek, 4,1% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 5%, evangélikus 8,2%, felekezet nélküli 13,7% (29,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 76,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 2,5% németnek, 0,3% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,4% volt római katolikus, 3,8% evangélikus, 3,3% református, 0,3% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 25,1% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szentháromság-templom,
  • az evangélikus leányközösség temploma,
  • tornacsarnok,
  • Mecseki-kápolna,
  • kőkereszt,
  • Liszt Borbála (a világhírű művész, Liszt Ferenc nagynénje) síremléke

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  9. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  10. Bedegkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. Bedegkér Helységnévtár
  12. Bedegkér Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]