Bartucz Lajos

Bartucz Lajos
Született	1885. április 1.[1] Szegvár
Elhunyt	1966. június 3. (81 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Bartucz Demeter Fejes Katalin
Foglalkozása	antropológus egyetemi oktató
Kitüntetései	Baumgarten-díj
Sírhelye	Farkasréti temető (5-1-363)
A Néprajzi Múzeum igazgatója
Hivatali idő 1935 – 1940
Előd	Madarassy László
Utód	Domanovszky György
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartucz Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bartucz Lajos (Szegvár, 1885. április 1. – Budapest, 1966. június 3.) antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952).

Kutatási területe: Az élő magyarság antropológiai összetétele. A honfoglaláskori magyarság és a hazánk területén élt népek antropológiai vonatkozásai. A növési ritmus, a nemek közötti ritmuskülönbségek. Homo neanderthalensis és Homo sapiens leletek vizsgálata.

Egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott természetrajz-földrajz szakon 1904–1908 között. 1908-ban középiskolai tanári oklevelet, antropológiából doktori diplomát szerzett. Már 1904-től asszisztens Török Aurél antropológus, az Embertani Intézet vezetője mellett. 1914-ben a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetében magántanárrá habilitálták Anthropometria tárgykörből. 1915-ben három hónapig Bécsben, Münchenben, Zürichben volt tanulmányúton.

A Tanácsköztársaság idején a munkásegyesületben tartott előadásai miatt állásától megfosztották, és csak 1926-ban jutott munkához a Néprajzi Múzeumban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen antropológiát adott elő. 1935-ben (más források szerint 1936-ban) a Néprajzi Múzeum igazgatási feladataival bízták meg. 1940. október 19-étől a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen nyilvános, rendes tanárrá nevezték ki. 1940-től 1959-ig a szegedi Embertani Tanszéket vezette.

1949–1959 között egyúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is tanított. Az új szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben a tudományok doktora fokozatot érte el. A tudományos közéletben folyamatosan aktív szerepet vállalt, számos tudományos és szakmai testületben működött. 1959. február 2-ától az ELTE Embertani Intézetét vezette, innen vonult nyugdíjba 1965. február 28-án.

Széles körű tudományos munkásságának súlypontja a népvándorlás és a honfoglalás kori leletek voltak. Az élők körében végzett vizsgálatai a magyarság etnikai csoportjainak megismerésében jelentősek. Nevéhez fűződik többek közt Martinovics Ignác és forradalmár társai budai sírhelyének felkutatása (1914) és maradványaik azonosítása. 1923-ban megindította és szerkesztette az Anthropológiai Füzeteket. 1940-ben tevékeny részt vett az Alföldi Tudományos Intézet megszervezésében s annak első igazgatója volt.

• Az emberiség faji felosztásáról (1905)
• Arad megye népének anthropológiai vázlata (Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Arad megye, 1912)
• A magyar jakobinusok emlékezete (Gárdonyi Alberttel, 1919)
• Az iskolás gyermekek termetbeli növekedése Magyarországon… (1923)
• A fajkérdés; Globus Ny., Bp., 1923 (Az Ethika tudományos gyűjteménye)
• Über die Anthropologie der Ungaren aus der Umgebung des Balaton-Sees (Budapest, 1923)
• Honfoglaláskori magyar koponyák; MNM Néprajzi Tára, Bp., 1926 (A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményei)
• Über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Mosonszentjános (1929)
• Mikép fedezte fel az ember önmagát? Kis antropologia; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1929 (A Magyar Szemle kincsestára)
• A nyársapáti XV-XVIII. századbeli koponyákról; Városi Ny., Szeged, 1930 (A Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára)
• Hogyan ismerhetjük meg a magyarság lelki alkatát?; Városi Ny., Szeged, 1931
• Fajkérdés, fajkutatás; Egyetemi Ny., Bp., 1935
• Az emberfajták és a magyarság faji összetétele; Korda, Bp., 1935
• A kiszombori temető gepida koponyái; Somogyi-könyvtár–Városi Múzeum, Szeged, 1936 (A szegedi Városi Múzeum kiadványai)
• A Néprajzi Múzeum általános ismertetése. 2. r., Külföldi csoport; Közgyűjtemények Ismeretterjesztő Irodája, Bp., 1936 (Vetítettképes ismeretterjesztő előadások)
• A magyar nemzetismeretről (1936)
• A magyar ember. A magyarság antropológiája (Budapest, 1938)
• Der Urmensch der Mussolini (Subalyuk)
• Höhle (többekkel, Budapest, 1940)
• Béla Balogh–Ludwig Bartucz: Ungarische Rassenkunde; Gruyter, Berlin, 1940 (Ungarische Bibliothek)
• Magyar ember, típus, faj; Athenaeum Ny., Bp., 1940
• Vargha István: Magyar fajtaismeret. Bartucz Lajos: Magyar ember című műve nyomán; A IX. Hadtest Ifjúvezető Csapata, Kolozsvár, 1943 (Ifjúvezető-könyvtár)
• A magyar nép; szerk. Bartucz Lajos; Singer-Wolfner, Bp., 1943 (A művelődés könyvtára)
• Adatok a magyarországi avarok ethnikai és demográfiai jelentőségéhez; Institutum Anthropologicum Universitas Szegedinensis, Szeged, 1950
• A Szentes-Kajászi avarkori temető tipológiájához (Budapest, 1958)
• Emberszármazástan. 1-2. füzet; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp., 1959
• Antropologische Beiträge zur I. und III. Periode der Sarmatenzeit in Ungarn (Budapest, 1961)
• A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek (Budapest, 1966)

• Műemlékek Országos Bizottság, tag (1917–1937)
• Aggteleki Barlang Bizottság, tag (1929–)
• MTA Néptudományi Bizottság, meghívott tag (1931–)
• Alföldi Tudományos Intézet, igazgató, (1940–)
• Országos Felsőoktatási Tanács, tag (1943–1949)
• MTA Biológiai Csoport, Antropológiai Főbizottság, tag, majd elnök helyettes
• Biológiai Osztály, Antropológiai Témabizottság
• Régészeti Kutatásokat Előkészítő Bizottság, tag (1960–)

• Antropológiai Füzetek (Anthr. Hung.). alapítója és szerkesztője, (1923–1939)
• Néprajzi Múzeum Értesítője, szerk. (1935–1940)
• Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, szerk. (1940–1949)
• Anthropológiai Közlemények, szerkesztő bizottsági tag, (1957–1965)

• Országos Régészeti és Embertani Társaság, (1912–1966), választmányi tag
• Magyar Barlangkutató Társulat (1926–1966), választmányi tag
• Kőrösi Csoma Társaság (1934–1966)
• Magyar Természettudományi Társaság (1937–1966), választmányi tag
• Magyar Néprajzi Társaság, főtitkár, ügyvezető elnök
• Magyar Statisztikai Társaság (1939–1966)
• Dugonics Társaság (1940–)
• Magyar Biológiai Társaság, alelnök
• Embertani Szakosztály, elnök (1952–1966)
• Gesellschaft für Physische Anthropologie, választott tag
• Finnugor Társaság (Helsinki), külső tag

• Baumgarten-díj (1931)
• Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomája (1960)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1964)

• Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Bartucz Lajos lásd 244. p.

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Bartucz Lajos antropológus a SZTE EK honlapján
• http://real.mtak.hu/90835/1/Magyar%20n%C3%A9pkutat%C3%A1s_beliv_press.pdf
• ELTE Embertani Tanszék története
• Bartucz Lajos szakirodalmi munkássága. Bibliográfia; Farkas Gyula anyaggyűjtésének felhasználásával összeáll. Klukovitsné Paróczy Katalin, Rácz Béláné; JATE, Szeged, 1991 (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae)