Barbakán (építmény)
Középkori erődített települések vagy várak része az előretolt kapuerőd, a barbakán. A barbakán általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal. A barbakán feladata a település vagy erődítmény főkapujának védelme.[1] Barbakánokat leggyakrabban a városok főkapuihoz (pl. Bártfa, Buda, Pécs, Krakkó, Varsó, York) építettek.
Fajtái
[szerkesztés]
A barbakánok formájuk szerint lehetnek kör, négy- vagy sokszög alakúak. Kör alakú barbakán volt: Győrben, Eperjesen, Körmöcbányán, Kassán, Lőcsén vagy a krakkói Barbakán. Négyszögletű barbakán volt pl. a párizsi Bastille. Sokszög alakú barbakán volt Kölnben. Barbakánok találhatók még a szászföldi erődtemplomokban is: pl. Prázsmár – ebben volt és működött a városháza, Vidombák – délkeleti oldalán helyezkedett el a felvonóhíddal és három toronnyal ellátott barbakán, amelyet 1880-ban elbontottak, hogy a helyén felépítsék az új városházát.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Könyöki József: A középkori várak különös tekintettel Magyarországra. Bp. 1905
- Bodó Balázs: A pécsi barbakán. Adalékok a pécsi várkapuk történetéhez. In. Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. 2006.
- Végh András: A középkori várostól a török erődig: a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig. Budapest Régiségei 1997.
- A veszprémi vár építéstörténete a 13-17. században. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996.
