Bakos László (orvos)

Bakos László (Solymár, 1914. december 9. – Budapest, 1991. június 19.) magyar orvos, reumatológus.

1914. december 9-én született Solymáron, édesapja Bakos Bertalan, a település aljegyzője, édesanyja Straub Hedvig, Straub Béla községi főjegyző hat lánya közül a harmadszülött volt.

Iskolái elvégzése után a budapesti orvostudományi egyetem hallgatója lett, ahol 1941-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Diplomázását követően a Szent Lukács Gyógyfürdő és Kórház orvosaként helyezkedett el, ahol 1945-ig dolgozott, majd az Országos Reuma Kórház főorvosa lett. 1951-től a nyugdíjazásáig, 1982-ig az egyesített Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főorvosaként működött, közben 1957-ben megszerezte az orvostudomány kandidátusa címet is.

Nevéhez fűződik a nemzetközileg is elismert hazai reuma-epidemológiai kutatások elindítása. Több fontos tanulmányt írt immunológiai szakterületen, illetve a reumás betegek vizsgálati lehetőségeivel kapcsolatosan.

1991. június 19-én hunyt el Budapesten.

• Reumás betegek complementkötéseinek vizsgálata szövet antigénekkel. Orvosi Hetilap, 1958.
• A csont multilocularis eosinophil granulómája. Magyar Radiológia, 1959.
• A rheumatid factor tropin hatása. Rheumatológia, 1969.
• Immunológiai vizsgálatok pcp-s beteg utódaiban. Rheumatológia, 1977.

• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=330104&date=2021-02-28 330104&date=2021-02-28 Bakos László] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
• Milbich Tamás-Hegedűs András: Solymári arcképcsarnok 1266-2000. Magánkiadás, 2011.

Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!