Bakóca
| Bakóca | |||
 | |||
| Bakóca látképe a szőlőhegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Herr Kinga (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7393 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 262 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″46.207400°N 17.999000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″46.207400°N 17.999000°E | |||
 Bakóca
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bakóca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakóca község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Komlótól mintegy 20 kilométerre nyugatra, Kisbeszterce mellett fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs vagy Kaposvár felől Oroszlóig a 66-os főúton haladva lehetséges, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell letérni. A község központja az oroszlói letéréstől mintegy 12 kilométerre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv bukovica (= bükkös) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Fennmaradt írás 1332-ben említi először, Bakolcha néven. Birtokosai a Zichyek, a Nádasdyak, a Meltzerek és a Mailáthok voltak. Római katolikus barokk templomát 1721-ben emelték. A 19. században kezdtek betelepülni német nyelvterületről érkezett lakosok, akik üveghutákat is építettek Bakócán.
1900-ban határában lignitmezőt találtak, mely máig kiaknázatlan.
A település a mindszentgodisai körjegyzőséghez tartozik, kisebbségi önkormányzata nincs, az itt élők gyermekei a mindszentgodisai óvodába, illetve iskolába járnak.
Bakócának barokk stílusú templomán kívül közösségi háza, könyvtárterme, teleháza, kultúrháza, és Sáfrány Géza ismert iparművész nevét viselő fazekasmúzeuma is van.
A munkaképes lakosság 30%-a munkanélküli, s ezen csak keveset segít, hogy az önkormányzat – a munkaügyi központ támogatásával – közel 20 főt tud foglalkoztatni. A munkavállalás egyik gátja a közlekedés, a Pécsre bejáróknak napi 4 órát kell eltölteniük utazással.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ifj. Dénes Sándor | független | 1990–2014 | [3] | ||||||||||||||||||
| Dénes Sándor | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 204 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 197 szavazatot szerzett meg, amivel 96,57%-os eredményt ért el.[4] | ||||||||||||||||||||
| 1998-as választási eredmények: [5] | |||||||||||||||||||||
| 2002-es választási eredmények: [6] | |||||||||||||||||||||
| 2006-os választási eredmények: [7] | |||||||||||||||||||||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 169 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 108 szavazatot szerzett meg, amivel 63,91%-os eredményt ért el.[8] | |||||||||||||||||||||
| Király Gábor | független | 2014–2024 | A 2014. október 12-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 79 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[9] | ||||||||||||||||||
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 105 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[10] | |||||||||||||||||||||
| Herr Kinga | független | 2024– | }
Herr Kinga (független)[11] Népesség[szerkesztés]A település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 11,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 12,9% (10% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 77,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,4% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt római katolikus, 4,4% református, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (58,5% nem válaszolt).[13] Nevezetességei[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés] |
