BA–27

Az első szovjet gyártmányú páncélautó, amit a rendelkezésre álló, 4x2-es kerékképletű, Fiat F-15 (később a saját gyártmányú AMO-F-15) tehergépjármű alvázára építettek.

BA-27
Múzeumban kiállított példány
Típus	Nehéz páncélautó
Fejlesztő ország	Szovjetunió
Harctéri alkalmazás
Alkalmazó országok	Szovjetunió Mongólia Harmadik Birodalom Finnország
Szolgálatban	1928-43
Gyártó	Izsorszkije gyár
Gyártási időszak	1928-31
Gyártási darabszám	215 db
Háborús részvétel	második világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet	4 fő
Hosszúság	4,62 m
Szélesség	1,81 m
Magasság	2,52 m
Tömeg	4,4 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	7 mm
Elsődleges fegyverzet	37 mm-es Hotchkiss löveg
Másodlagos fegyverzet	7,62 mm-es DT géppuska
Műszaki adatok
Sebesség	48 km/h
Hatótávolság	350 km
A Wikimédia Commons tartalmaz BA-27 témájú médiaállományokat.

Az első világháború és az oroszországi polgárháború tanulságait figyelembe véve, a Szovjetunió vezetői élénk érdeklődést mutattak a páncélozott autók alkalmazása és fejlesztése iránt. Hozzájárult mindehhez, a járművek gyorsasága és olcsósága a lánctalpas harckocsikkal szemben, illetve az ország területének nagysága, és útjainak állapota is. A kezdetben rendelkezésre álló külföldi járművek már elavultak, illetve leharcoltak voltak az 1920-as évek közepére, ezért a katonai tanácsban úgy döntöttek, hogy saját fejlesztésű és építésű harceszközöket rendszeresítenek. Kellett egy jármű, amit felderítő és támogató feladatkörre lehetett bevetni.

A szovjet páncélautó gyártás korai szakaszának a fellegvára a Leningrád (ma Szentpétervár) elővárosának számító kolpinói Izsorszkije Zavodi (Izsora-menti Üzemek) gyár volt. A meglévő tudás felhasználásával, a tapasztalatok és az előállítási lehetőségek figyelembe vételével a tervrajz és a prototípus elkészült 1927-ben, majd át lett adva a katonai tesztelő bizottságnak. Az alvázra szerkesztett páncéltest tetejére egy saját gyártású harckocsi, a T–18-as tornyát helyezték, amit egy francia, Hotchkiss típusú löveggel és egy szovjet DT géppuskával láttak el. A döntés értelmében a sorozatgyártás elkezdődhetett 1928-ban.

Az ilyen típusú szovjet katonai járművek nagy részének elnevezésekor a Бронеавтомобиль (Bronyeavtomobil), azaz a páncélozott autó megjelölést alkalmazták. A nyugati írásmód ennek a rövidítését alkalmazza, a BA-t.

A szovjet katonai doktrína két csoportra osztotta a haditechnikát. Könnyű kategóriába a csak géppuskával ellátott páncélautókat sorolták, míg a nehéz kategóriát a különféle lövegekkel és géppuskákkal felfegyverzett járművek alkották. A kategóriák elnevezésének semmi köze sem volt a gépek össztömegéhez.

A BA–27 bevetésre került a Távol-Keleten a japánok ellen 1938-ban, Lengyelország keleti részének megszállásakor 1939-ben, a finnek ellen a téli háború alatt, és kevés példánya még jelen volt a Barbarossa hadművelet alatt is. A zsákmányolt példányokat a finn és a német hadsereg is felhasználta, legfőképpen második vonalbeli feladatokra.

• BA–27 – Alapváltozat

• BA–27 Modell 1928 – Ford AA teherautó alvázára épített változat, Ford motorral. Súlya valamivel csökkent, teljesítménye pedig minimálisan nőt. A kezelőszemélyzetet három főre csökkentették.

• BA–27M – 1931-ben modernizálási szándékkal átalakított (nagyjából 20 db) páncélautó. A felépítményt és a tornyot a hatkerekű Ford-Timken alvázra építették, ami miatt javult a terepjáró képesség, a végsebesség, a hatótávolság és a manőverezőképesség, de nagyobb lett a tömege is, és újra visszatértek a négyfős személyzet alkalmazására.

• BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• БА-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• Soviet armored car BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• Soviel BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• BA27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)

• BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• BA-27 walkaround. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
• BA-27. (Hozzáférés: 2023. január 1.)