Bánk (település)

Ez a szócikk Nógrád vármegyei Bánkról szól. Hasonló címmel lásd még: Bánk (egyértelműsítő lap).

Bánk
Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó
Bánk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Rétsági
Jogállás	község
Polgármester	Torma Andrea (független)[1]
Irányítószám	2653
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	739 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	65,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,9 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Észak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistáj	Nógrádi-medence[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.92449, 19.1753547.924490°N 19.175350°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.92449, 19.1753547.924490°N 19.175350°E
Bánk Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánk (szlovákul: Banka) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

A vármegye délnyugati részén fekszik, Budapesttől 60, Balassagyarmattól 25, Rétságtól 4, Salgótarjántól 68, Váctól pedig 27 kilométerre. A táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg.

A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.

Csak közúton közelíthető meg, a 2-es főútról Rétság után Romhány felé letérve a 2115-ös úton, amely Bánkból egyébként nem Romhány, hanem Nézsa felé vezet tovább; a falut Romhánnyal az itt kiágazó 2116-os út köti össze. Nyugati határszélén ágazik ki a 2-es főútból a Balassagyarmaton át Salgótarján térségéig vezető 22-es főút.

Korábban vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől ezen a vonalon megszüntették a személyforgalmat. A bánki megállóhely közúti elérését a 2115-ös útból kiágazó 21 325-ös út tette lehetővé.

A terület ősidők óta lakott, ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első fennmaradt írásos említése 1405-ből való. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.

A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek be, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa.

Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, amely a török hódoltság idején pusztult el a körülötte lévő településsel együtt.

Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, amikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.

Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra. 2005-ig üzemelt, később egy-egy különleges alkalomkor személyszállítás is folyt a vágányhálózat 2014-es elbontásáig.^[forrás?]

• 1994–1998: Lomen János (független)^[4]
• 1998–2000: Lomen János (független)^[5]
• 2000–2002: Dr. Tury Endréné (független)^[6][7]
• 2002–2006: Dr. Tury Endréné (független)^[8]
• 2006–2010: Ivanics András (független)^[9]
• 2010–2014: Ivanics András (független)^[10]
• 2014–2019: Ivanics András (független)^[11]
• 2019–2024: Torma Andrea (független)^[12]
• 2024– : Torma Andrea (független)^[1]

A településen 2000. december 10-én időközi polgármester-választást tartottak^[6] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szerbnek, 32,5% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 4,5%, evangélikus 48,2%, felekezeten kívüli 5,9% (22,4% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% szlováknak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak és lengyelnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,9% volt evangélikus, 24,5% római katolikus, 3,4% református, 1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).^[16]

• Itt született Benczúr Miklós (1821-1862) ügyvéd, honvédtiszt, országgyűlési képviselő.

• Evangélikus templom (késő barokk, 1791)
• Szlovák tájház
• Bánki-tó

• 
  Tó Wellness Hotel
• 
  Tó kalandpark

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye, Budapest, 1911

A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk (település) témájú médiaállományokat.

• A vasútállomás, vasutallomasok.hu
• Az evangélikus templom honlapja
• Bánki-tó fesztivál Archiválva 2021. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Cserhátban (videó), Főtér, Magyar Televízió, 2005. május 15.

• Louis Armstrong Jazzfesztivál