Az ükhadsereg (televíziós sorozat)

Az ükhadsereg ( Papák haptákban ) (Dad’s army)
Műfaj	szituációs komédia
Alkotó	Jimmy Perry
Író	Jimmy Perry David Croft
Rendező	David Croft Harold Snoad Bob Spiers
Főszereplő	A végefőcím sorrendjében: Arthur Lowe John Le Mesurier Clive Dunn John Laurie James Beck Arnold Ridley Ian Lavender Bill Pertwee Frank Williams Edward Sinclair Colin Bean
Ország	Anglia
Nyelv	angol
Évadok	9
Epizódok	80+3
Gyártás
Részenkénti játékidő	30 perc (epizódonként)
Gyártó	BBC
Forgalmazó	Netflix
Sugárzás
Eredeti adó	BBC
Eredeti sugárzás	1968. július 1. - 1977. november 13. – 1977. november 13.
Első magyar adó	BBC Prime
Kronológia
Kapcsolódó műsor	Csengetett, Mylord?
További információk
weboldal IMDb TV.com PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Az ükhadsereg ( Papák haptákban ) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

„Az ükhadsereg” lehetséges további jelentéseiről lásd: Az ükhadsereg (egyértelműsítő lap).

Az ükhadsereg, eredeti címén Dads’ Army, alternatív címén Papák haptákban, egy brit szituációs komédia, amely az Egyesült-Királyság Honvédőinek életét mutatja be a második világháború idején. A sorozat írói az idehaza a Csengetett, Mylord? című sorozattal ismertté vált Jimmy Perry és David Croft voltak, a sorozatot az anyaországban először 1968 és 1977 között sugározták. Összesen 9 évadot és 80 epizódot élt meg. Ezen kívül készült belőle rádiójáték-változat is az eredeti forgatókönyv felhasználásával, egy egész estés mozifilm és egy színpadi előadás is. A sorozatot világszerte 18 millióan követték figyelemmel és egyes csatornák napjainkban is műsorukra tűzik.

A Honvédők csapata olyan helyi önkéntesekből áll, akik fegyveres katonai szolgálatra alkalmatlanok lennének életkoruk, avagy különleges foglalkozásuk miatt. Az ükhadseregben neves idősebb brit színészek játsszák a főbb szerepeket, mint például Arthur Lowe, John Le Mesurier, Arnold Ridley és John Laurie. Ugyanakkor a fiatalabbak is megtalálhatóak benne: Ian Lavender, Clive Dunn (az idős Jones tizedes szerepében), Frank Williams, James Beck (aki hirtelen távozott az élők közül a széria hatodik szezonjának forgatása alatt 1973-ban) és a Csengetett, Mylord? Wilson kapitányaként ismert Bill Pertwee.

2004-ben, a Dad’s Army a negyedik helyet szerezte meg a közönség szavazatai alapján, a BBC által meghirdetett legjobb angol szituációs komédiák szavazásán. Mellesleg az előkelő 13. pozíciót szerezte meg a 100 leghíresebb brit televíziós műsor közt, melyet az Angol Film Akadémia rendezett 2000-ben, és melyen csak az ipar nagyjai adhatták le vosaikat .^[1] A sorozat hatással volt a szigetország popkultúrájára is, annak híressé vált idézetei és szereplői miatt. Humoros módon világított rá az addig feledésbe merült második világháborús védekezés időszakára. A Radio Times magazin szerint Mainwaring parancsnok „Buta fiú!” frázisát a TV történelem 25 legismertebbje közt tatja számon.^[2]

A sorozat munkacíme The Fighting Tigers volt, a Dad’s Army részben a társszerző Jimmy Perry valós katonai élményein alapul melyeket a Helyi Önkéntes Védelmezők csapatában szerzett meg. Perry 17 évesen lépett be a tizedik Hertfordshire-i zászlóaljhoz. Édesanyja a széltől is óvta, és attól tartott hogy megbetegszik; ezen élményei a sorozatban Frank Pike közlegény karakterében köszönnek vissza. Jones tizedes szerepét egy öregedő tizedesről mintázta, aki gyakran mesélt a Kitchener admirális alatt Szudánban töltött éveiről és a bennszülöttekkel folytatott harcáról.

Perry megírta az első rész forgatókönyvét, melyet akkor adott át David Croftnak, mikor egy Croft által rendezett komédiában mellékszereplőként játszott [Hugh and I], melyben a seftelős baka szerepét eredetileg önmagának szánta (később James Beck kapta a szerepet). Croftot annyira meghatotta a könyv, hogy azt továbbította Michael Millsnek, aki akkoriban a BBC szórakoztató-osztályát vezette. Kezdetekben aggódtak, mert a sorozat nyíltan parodizálja a katonaságot és a honvédőket, ennek ellenére elfogadták forgatókönyvet, és elindították a forgatást.^[3]

A Dad's Army című könyvben, Graham McCacain megemlíti, hogy a műsor rengeteget köszönhet Michael Millsnek. Ő adta a sorozatnak a Dad’s Army címet is. Nem tetszett neki a cselekmény helyéül szolgáló Brightsea neve, így megváltoztatta azt Walmingtonra. A Mainwaring, Godfrey és Pike nevek tetszettek neki, de a többiek neveiben változtatást javasolt: így lett Jim Duck közlegényből Frazer, Joe Fish-ből Joe Walker és Jim Jonesból Jack Jones. Ugyanakkor egy skót nemzetiségű szereplőt is javasolt a többiek közé. Jimmy Perry-é volt az alapötlet, de szüksége volt egy tapasztalt szakember tanácsára, aki átlátta az egészet. Mills erre a feladatra David Croftot javasolta, így kezdődött a gyümölcsöző munkakapcsolat.

Mikor a sorozat első részeit a tesztközönségnek megmutatták, hogy előre felmérhessék a sorozat népszerűségét, a közönség nagyjának nem tetszett. A gyártási csapat a kritikus nézői véleményekről szóló jelentést David Croft dossziéjának legaljára süllyesztette, amit csak hónapok múltán vett észre, amikor a sorozat már futott, és megkapta a megérdemelt népszerűséget.^[4]

A történet egy kitalált tengerparti városban, Walmingtonban játszódik, Anglia déli partjainál. (A külső jelenetek többségét a Stanfordi Kiképzőközpontban vették fel Thetford közelében, Norfolkban.)^[5] Az első évad részeinek volt egy narrációs felvezetése, melyből kiderül, hogy Mainwaring parancsnok szakasza hogyan szerveződik, és miként szerelik fel őket fából készült fegyverekkel és karszalagokkal, később teljes katonai menetfelszereléssel; a szakasz része volt a királynő saját West Kent-i ezredének.

Mindazonáltal, hogy a műsor többféleképpen utal a második világháborúban való közre nem működésre (a szakasz sosem került aktív bevetésre), a történet folyamán mégis többször összetűzésbe kerül a helyi polgári védelem parancsnokával, Hodges felügyelővel és alkalmanként a helyi templom szolgájával, vagy a szomszédos Eastgate egységgel és annak agilis vezetőjével, Square parancsnokkal. Olykor mégis veszélyes helyzetekben találják magukat, lezuhant német repülősök, egy tengeralattjáró teljes legénysége, ejtőernyők vagy német aknák formájában. A Hiányzó barátok című epizódban egy terroristagyanús személy is feltűnik.

A sorozat humora a társadalmi osztályok közti különbségeken alapul, Mainwaring, aki a helyi bank vezetője, és helyettese, Wilson közt. Jones őrmester rengeteg humoros szállóigét durrogtat, kezdve a „Semmi pánik!”-kal, a „Nem szeretik, ha beléjük áll”-on át a „Szabadna megszólalnom, uram?”-ig, gyakran felemlegeti a „bennszülötteket”. Mainwaring rengeteg epizódban illeti Pike-ot a „Buta fiú” jelzővel. Az első széria sötétebb humorral és szarkazmussal operál, amely a háború korai időszakaira utal, mikor a Honvédők még rettentően alul-ellátottak voltak, mégis sikerült csapást mérniük a Wehrmachtra. Például a The Battle of Godfrey’s Cottage című epizódban a szakasz elhiszi, hogy a megszállók már úton vannak. Mainwaring, Godfrey, Frazer és Jones (Godfrey testvéreivel, akiket nem izgat a megszállás) úgy határoznak, hogy a házban maradnak a németek feltartóztatására, ezzel időt nyerve a hadseregnek, hogy az erősítést küldhessen; „Persze ezzel nekünk annyi”, mondja Mainwaring. „Tudjuk, uram”, válaszolja Frazer a feladat elkezdése előtt.

• George Mainwaring parancsnok (Arthur Lowe): a beképzelt, ám ha a szükség megkívánja, bátor és precíz, hazafias bankigazgató, Mainwaring mindenféle képesítés nélkül, önkényesen, saját magát nevezte ki a városiakból szerveződő önkéntes csapat élére.
• Arthur Wilson őrmester (John Le Mesurier): Az előbbi ellentéte, megszállottan nőbolond, felső-osztálybeli banki alkalmazott, aki rendszeresen megkérdőjelezi Mainwaring döntéseit („Valóban helyes ez, uram?”) Wilson parancsnokként szolgált az I. világháborúban. A Pike családdal él, és Frank Pike apja (ezt az írók is alátámasztották) bár ezen állítás a sorozat alatt sosem derült ki egyértelműen.
• Jack Jones tizedes: (Clive Dunn): a helyi hentesüzlet tulajdonosa, 1870-ben született, így egy igazi veterán harcos, aki már 14 éves korában dobosként szolgált a seregben, a Nílusi Expedícióban 1884–85 között, és katonaként Szudánt is megjárta 1896–98 között, Kitchener vezénylete alatt.
• James Frazer közlegény (John Laurie): Makacs skót temetkezési vállalkozó. A Királyi Tengerészetnél szolgált a jütlandi csatában szakácsként.
• Joe Walker közlegény (James Beck): A seftelős baka, Walker az egyetlen teljesen egészséges, aktív korú tagja a walmingtoni szakasznak. Mindössze sózott marhakonzerv-allergiája miatt nem sorozták be.
• Charles Godfrey közlegény (Arnold Ridley): A szakasz egészségügyi tisztje. Állandóan alváson kapják, vagy épp „ki kell mennie”. A második világháború idején megszállott tiltakozó volt, mégis kitüntették az ott tanúsított hősies cselekedeteiért, melyeket a Honvédők közt is olykor-olykor bemutat.
• Frank Pike közlegény (Ian Lavender): Az elkényeztetett anyuci kedvence, akit édesanyja a széltől is óv. Állandóan vastag sálat hord az egyenruhájához, hogy ne betegedjen meg. Gyakorta céltáblája Mainwaring gúnyos megjegyzéseinek („Buta fiú!”). Napközben Mainwaringnál dolgozik a bankban mint hivatalsegéd. Gyakran vannak mozifilmes utalásai.
• William Hodges felügyelő (Bill Pertwee): A polgárőrség parancsnoka, a szakasz fő riválisa és bosszantója. Mainwaring lenézi, mivel csak egy zöldséges. Polgárőrként mindig az utcákat járva a „Lámpákat eloltani!” mondattal riogatja a lakosságot.

Mellékszereplők:

• A lelkész (Frank Williams): A St. Aldhelma templom kiöregedett lelkésze, aki a hadiállapot kihirdetése óta Mainwaring szakaszával kénytelen megosztani a templomcsarnokot és a hozzá tartozó irodát. Ez gyakorta szül nézeteltéréseket kettejük között.
• Maurice Yeatman (Edward Sinclair): A St. Aldhelma templom szolgája, és a cserkészek vezetője. Gyakran ellenséges és barátságtalan a szakasz tagjaival, állandóan a lelkész kegyeit keresi, akinek gyakorta nehezére esik őt elviselnie.
• Mrs. Pike (Janet Davies): Pike közlegény édesanyja és Wilson őrmester szeretője.
• Mrs. Fox (Pamela Cundell): Egy elbűvölő helyi özvegy, akiért Jones nagyon rajong. A hentesüzlet gyakori vendége, olykor a szakasznak is nagy segítségére van.
• Sponge közlegény (Colin Bean): Eredeti hivatása szerint juhász. Mainwaring második szakaszának parancsnoka, csak néhány epizódban volt látható.

A sorozat 80 epizódon és 9 éven át volt adásban, a részek közt megtalálható három, hosszabb hangvételű karácsonyi különkiadás is. Hőskorában a nézettség elérte a 18,5 milliót. Négy kisebb jelenet, az angol Christmas Night with the Stars című műsorban is feltűnt 1968, 1969, 1970 és 1972 karácsonyán.

Az első két évad fekete-fehérben került felvételre és adásba is, de a harmadik szériától kezdve átálltak a színes technikára. Ennek ellenére a 3. évad, Room at the Bottom című része csak fekete-fehér kópián maradt fenn, és a DVD változatra is ebben a formájában került rá. Évekkel később az epizódot digitálisan utószínezték, a fekete fehér adáskazetták színjeleit felhasználva, melyet először 2008. december 13-án tekinthettek meg a brit nézők.

A BBC archívumában rengeteg műsor odaveszett (például a régi Ki vagy, Doki? első hat évada egyes részei) a spórolásnak és az anno drága kazetták újrahasznosításának köszönhetően (rávettek az adáskazettára). Ez a lépés a Dad’s Army második évadát is érintette, 2001-ben kettő, addig elveszettnek hitt rész került elő egy tévés dolgozó fészeréből.

2018-ban, a UKTV bejelentette, hogy a három elveszett epizódot újraforgatják az eredeti forgatókönyvek alapján a Gold csatorna számára. Az epizódokat a Saluting Dad's Army, a sorozat a Gold csatorna számára 50. éves megemlékezésért is felelős, Mercury Productions, illetve annak rendezője Ben Kellett készítette melyek 2019-ben kerültek adásba, az eredeti BBC sugárzás 50. évfordulóján.

A brit sorozatok fénykorában divat volt mozifilmet készíteni egy befutott szériából, ezt az Ükhadsereg sem kerülhette el. A megfilmesítést a Columbia Pictures mozivállalat vállalta el, de önkényes változtatásokat hajtottak végre a kész forgatókönyvön, és ezzel sokak ellenszenvét kivívták, így nem lett igazán hű a szériához. A Mavis Pike-ot alakító színésznőt lecserélték Liz Fraserre, és a külső felvételek is Chalfont St. Gilesben készültek Thetford helyett. A változtatásokat a szereplők is nehezen fogadták. A film rendezőjét Norman Cohent (az ő ötlete volt a mozifilm elkészítése) a filmstúdió majdnem kirúgta.

A sorozat szerzőpárosa, Jimmy Perry és David Croft készítette a film eredeti forgatókönyvet, később ezt Cohen kibővítette, hogy sokkal moziszerűbb legyen; a Columbia vezetői pedig belenyúltak a történetbe és a cselekményfolyamba is. Végül a film kétharmada a szakasz megalakulásáról szól — ez készült Perry és Croft segítségével — az utolsó harmadában pedig a szakaszt látjuk bevetésen, amint egy túszmentő akciót hajtanak végre a templomban, ahol három német pilóta tartja fogságban az ott rekedt embereket.

A végeredményben mind a szereplők, mind a Perry–Croft páros csalódott. Perry azon változtatásoknak adott hangot, melyben a sorozat hangulatát próbálták megidézni, kevés sikerrel.

A munkálatok 1970. augusztusa és szeptembere közt zajlottak. A felvételek után a stáb a negyedik évad forgatásával folytatta.

A film premierje 1971. március 12-én volt Londonban. A kritikusok vegyesen vélekedtek a filmről, mégis nagyon jól teljesített a mozipénztáraknál. Később tárgyalások indultak egy lehetséges folytatásról Ükhadsereg – A titkos tengeralattjáró-bázis munkacímmel, ám az végül sosem került tető alá.

Bővebben: Az ükhadsereg (film)

2014 áprilisában bejelentésre került, hogy már hosszú ideje új filmet szeretnének forgatni a sorozat alapján, melynek írója Hamish McColl, rendezője Oliver Parker. A szereplők Toby Jones Mainwaring parancsnok szerepében, és Bill Nighy mint Wilson őrmester.^[6]

2014 októberében Jones és Nighy megerősítették a hírt. További szereplők Tom Courtenay Jones őrsvezető, Michael Gambon Godfrey közlegény, Blake Harrison mint Pike közlegény, Daniel Mays Walker közlegény és Bill Paterson Frazer közlegény. Továbbá szerepet kap a filmben Catherine Zeta-Jones, Sarah Lancashire és Mark Gatiss. A forgatás helyszíne Yorkshire.^[7]

A főcím alatt megszólaló, „Who do you think you are kidding, Mr. Hitler?” című dal Jimmy Perry ötlete volt, aki a szokásos katonai indulókkal ellentétben valami teljesen eltérőt szeretett volna. Ez az egyetlen olyan dal, amely új szerzemény, és nem korabeli, a sorozatban felcsendülő többi zenei betét mind korhű 1940-es évekbeli dal. Perry saját kezűleg írta a dalszövegét, melyhez a zenét Derek Tavernerrel közösen készítették el. Perry rávette egyik gyerekkori példaképét, a szórakoztatóiparban dolgozó Bud Flanagant, hogy 100 guinea ellenében felénekelje a főcímdalt. Flanagan a felvételt követő évben hunyt el. A főcím alatt szóló verzió egy kissé megvágott változat az eredetihez képest melyből az időbeli korlátok miatt, kivágták a következő két sort: „So watch out Mr. Hitler, you have met your match in us” / „If you think you can crush us, we’re afraid you’ve missed the bus.” A teljes változat a sorozat DVD kiadásán rejtett extraként szerepel, és a filmben elhangzó további dalokkal együtt CD-n is megjelent.

A főcímdalt a Riverside Stúdióban vették fel, Bud Flanagant egy katonai zenekar kísérte. A sorozatban korabeli háborús és katonadalok is felcsendülnek, általában rövid részletként, melyek a cselekményre vagy a jelenetre utalnak.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dad's_Army című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• IMDb