Arthur de Gobineau
| Arthur de Gobineau | |
 | |
| Született | Joseph Arthur de Gobineau 1816. július 14.[1][2][3][4][5] Ville-d’Avray[6] |
| Elhunyt | 1882. október 13. (66 évesen)[2][7][3][4][5] Torino[8][6] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | francia[6] |
| Házastársa | Clémence Gabrielle Monnerot |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Louis de Gobineau |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | Bordin Prize (1878) |
| Sírhelye | Monumental Cemetery of Turin |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur de Gobineau témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joseph Arthur de Gobineau ([ɡɔbino]; 1816. július 14. – 1882. október 13.) francia arisztokrata, diplomata, antropológus, gondolkodó, író, akinek faji elmélete óriási hatást gyakorolt a későbbi Európa rasszista elméleteire és történelmére.[9] Romantikus ihletésű irodalmi művek (novellák és regények), esszék, valamint az ókori Iránról szóló történelmi és filológiai művek szerzője is volt.
Közvetlenül az 1848-as forradalmak után írt egy esszét az emberi fajok egyenlőtlenségéről.[10] Ebben azzal érvelt, hogy az arisztokraták felsőbbrendűek a közembereknél és hogy az arisztokraták több árja tulajdonsággal rendelkeznek, mivel kevésbé keveredtek alacsonyabb rendű fajokkal. Ebben a művében sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy szerinte a „fajok” eléggé keveredtek ahhoz, hogy többé ne legyen jelentős különbség, így a fehér faj elveszti a „vitalitását”.
Írásai a forradalom utáni Franciaországban kevés visszhangra találtak, de más országokban, különösen Németországban, áltudományos elméleteket, így az árja faj elméletét táplálták.
Művei
[szerkesztés]Esszék
[szerkesztés]- Történelem
- Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről, Essai sur l'inégalité des races humaines, tomes I et II (1853), III, IV, V et VI (1855). Les livres 1 à 6 sont disponibles sous format word et PDF ici : Uqac.ca
- Emlékirat a mai Perzsia társadalmi helyzetéről (1856)
- A perzsák története, Párizs, 1869
- Mi történik Ázsiában (1877; posztumusz kiadás, Paris, Cahiers Libres, 1928)
- Filozófia
- Vallások és filozófiák Közép-Ázsiában , Párizs, Plon, 1865
- Emlékirat az egyéni élet különféle megnyilvánulásairól (1869; Desclée de Brouwer, 1935)
- Filológia
- Az ékírásos írások olvasása (1858)
- Értekezés az ékírásokról (1864)
Pamfletek:
- Mi történt Franciaországgal 1870-ben (1870, posztumusz; Klincksieck, 1970)
- A harmadik köztársaság és mit ér (1877, posztumusz)
Irodalmi művek
[szerkesztés]- Regények és novellák
- Ternove – Méline, Cans et Cie Bruxelles, 1848[11]
- Adélaïde (1869, posthume)
- Souvenirs de voyage : Le Mouchoir rouge, Akrivie Phrangopoulo, La Chasse au caribou (1872 ; Folio-Gallimard, 1985)
- Les Pléiades (1874 ; Folio-Gallimard, 1997)
- Nouvelles asiatiques : La Danseuse de Shamakha, L'Illustre Magicien, Histoire de Gambèr-Aly, La Guerre des Turcomans, Les Amants de Kandahar et La Vie de voyage (1876 ; P.O.L., 1990 ; Les Éditions du Sonneur, 2007)
- La Renaissance, scènes historiques (1877 ; GF-Flammarion, 1980)
- Utazási történetek
- Három év Ázsiában (Trois ans en Asie), 1859 (Métailié, 1980)
- Utazás Új-Fundlandra (Voyage à Terre-Neuve, 1861 (Arléa, 1993)
- Költészet
- La Chronique rimée de Jean Chouan et de ses compagnons (1846)
- L'Aphroëssa (1869)
- Amadis (1876)
- Amadis (1887, rééd. intégrale, partiellement posthume)
- Tre poemi inediti (Firenze, Olschki, 1965)
Színház:
- Les Adieux de Don Juan (1844)
- Alexandre le Macédonien (1847, posthume).
Kritikus:
- Études critiques 1842-1847 (Klincksieck, 1984)
Levélregény:
- Lettres à deux Athéniennes (Castalie, Librairie Kauffmann, 1936)
Magyarul
[szerkesztés]- A renaissance. Történelmi jelenetek; ford., jegyz. Székely István; Franklin, Budapest, 1904
- 1. Savonarola, Cesare Borgia
- 2. Julius, X. Leo, Michelangelo
- A turkomán-háború. Elbeszélés; ford. Gy. H.; Franklin, Budapest, 1905 (Olcsó könyvtár)
- A samakai táncosnő; ford. Szabó Károly; Franklin, Budapest, 1906 (Olcsó könyvtár)
- A sámán átka; ford. Szabó Károly; Franklin, Budapest, 1906 (Olcsó könyvtár)
- A renaissance; ford. Kuncz Aladár; Genius, Budapest, 1921 (Nagy írók – nagy írások)
- A renaissance. Savonarola, Cesare Borgia, II. Gyula, X. Leo, Michelangelo; Rózsavölgyi, Budapest, 1921
- 1. Savonarola; ford. Wildner Ödön
- 2. Cesare Borgia; ford. Wisingeré Mohr Margit
- 3. II. Gyula; ford. Nyireő Éva
- 4. X. Leó; ford. Wisingerné Mohr Margit
- 5. Michelangelo; ford. Wildner Ödön
- Parasztlázadás. Regény; ford. Csima Jenő; Dante, Budapest, 1924 (Halhatatlan könyvek)
- Gamber-Ali története. Regény; Pegasus-Verlag, Wien, 1925 (Modern regényírók)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гобино Жозеф Артюр де, 2015. szeptember 28.
- ↑ Arthur de Gobineau | French Diplomat, Writer, Ethnologist & Historian | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. július 10. (Hozzáférés: 2024. július 15.)
- ↑ Essai sur l'Inegalite de Races Humaine (franciául) Google Books Vol. 1, Vol. 2, Vol. 4
- ↑ Tome 1, tome 2 et tome 3 disponibles dans Gallica.