Ugrás a tartalomhoz

Alsóhutka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóhutka (Nižná Hutka)
Alsóhutka zászlaja
Alsóhutka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1293
PolgármesterMária Szászfaiová (független)
Irányítószám040 18
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság214 m
Terület4,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′48.666667°N 21.366667°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′48.666667°N 21.366667°E
Alsóhutka weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhutka (szlovákul: Nižná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 1112. században keletkezett. 1293-ban „Hwthka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. Alsóhutka 1335-ben szerepel oklevélben „Hudka” alakban. 1427-ben az abaszéplaki apátsághoz tartozott, 9 portát számoltak össze a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, 171 kath., 14 evang., 150 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. a sz. István semináriuma. Ut. p. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 329-en, többségében ruszin anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 467 lakosából 454 szlovák volt.

2011-ben 543 lakosából 485 szlovák volt.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 17.)