Ablonca

Ablonca
Kálosa
Névváltozatok	Abloncz
Megszűnés	19. század
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Elhelyezkedése
Ablonca Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 20° 11′ 30″48.416666666667, 20.19166666666748.416667°N 20.191667°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 20° 11′ 30″48.416666666667, 20.19166666666748.416667°N 20.191667°E

Ablonca Kálosa határában létezett falu az egykori Gömör vármegyében a mai Szlovákiában a Besztercebányai kerület, a Rimaszombati járásában.

Kálosától nyugatra, a Lapony-hegy déli lejtőin feküdt.

Neve a szláv „jablanac” (almás) helynévből származik. Első írásos említése Pálóczi László országbíró 1449. február 14-én kelt, az egri káptalanhoz intézett levelében történt „Abloncz” alakban. A levél azután kelt, miután jelentették előtte Abloncz-i Miklós fiainak Jánosnak, Péternek és Domonkosnak, továbbá Péter fiának Istvánnak és Mihály fiainak Istvánnak, Antalnak és Jánosnak a nevében, hogy be akarják magukat vezettetni a Demeter fia Balás és György fia Péter birtokrészeiből kihasított, a leánynegyedet illető birtokrészekbe a gömörmegyei Abloncz birtokában.^[1] A 19. században már csak puszta volt. Fényes Elek szerint 5 katolikus és 21 református lakosa volt. Jó földekkel és makkos erdővel rendelkezett. Több földesura volt.^[2]

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Diplomatikai levéltár 14224.