Ablonca
Ablonca | |
Kálosa | |
Névváltozatok | Abloncz |
Megszűnés | 19. század |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 230 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 20° 11′ 30″48.416667°N 20.191667°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 20° 11′ 30″48.416667°N 20.191667°E |
Ablonca Kálosa határában létezett falu az egykori Gömör vármegyében a mai Szlovákiában a Besztercebányai kerület, a Rimaszombati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kálosától nyugatra, a Lapony-hegy déli lejtőin feküdt.
Története
[szerkesztés]Neve a szláv „jablanac” (almás) helynévből származik. Első írásos említése Pálóczi László országbíró 1449. február 14-én kelt, az egri káptalanhoz intézett levelében történt „Abloncz” alakban. A levél azután kelt, miután jelentették előtte Abloncz-i Miklós fiainak Jánosnak, Péternek és Domonkosnak, továbbá Péter fiának Istvánnak és Mihály fiainak Istvánnak, Antalnak és Jánosnak a nevében, hogy be akarják magukat vezettetni a Demeter fia Balás és György fia Péter birtokrészeiből kihasított, a leánynegyedet illető birtokrészekbe a gömörmegyei Abloncz birtokában.[1] A 19. században már csak puszta volt. Fényes Elek szerint 5 katolikus és 21 református lakosa volt. Jó földekkel és makkos erdővel rendelkezett. Több földesura volt.[2]