A volfrám izotópjai
A természetes volfrám (W) négy stabil – 182W, 183W, 184W és 186W – és egy nagyon hosszú felezési idejű izotópból (180W, felezési ideje 1,8 ± 0,2 ·1018 év) áll. A természetes volfrámban évente átlagosan két 180W mag bomlik el.
33 mesterséges radioizotópját írták le, közülük a legstabilabbak a 181W (felezési ideje 121,2 nap), a 185W (75,1 nap), a 188W (69,4 nap) és a 178W (21,6 nap). A többi izotóp felezési ideje 24 óránál rövidebb, a többségé a 8 percet sem éri el. 11 magizomerje ismert, közülük a legstabilabb a 179m1W (t1/2 6,4 perc).
Standard atomtömeg: 183,84(1) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[1][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 158W | 74 | 84 | 157,97456(54)# | 1,37(17) ms | α | 154Hf | 0+ | ||
| 158mW | 1889(8) keV | 143(19) µs | 8+ | ||||||
| 159W | 74 | 85 | 158,97292(43)# | 8,2(7) ms | α (82%) | 155Hf | 7/2−# | ||
| β+ (18%) | 159Ta | ||||||||
| 160W | 74 | 86 | 159,96848(22) | 90(5) ms | α (87%) | 156Hf | 0+ | ||
| β+ (14%) | 160Ta | ||||||||
| 161W | 74 | 87 | 160,96736(21)# | 409(16) ms | α (73%) | 157Hf | 7/2−# | ||
| β+ (23%) | 161Ta | ||||||||
| 162W | 74 | 88 | 161,963497(19) | 1,36(7) s | β+ (53%) | 162Ta | 0+ | ||
| α (47%) | 158Hf | ||||||||
| 163W | 74 | 89 | 162,96252(6) | 2,8(2) s | β+ (59%) | 163Ta | 3/2−# | ||
| α (41%) | 159Hf | ||||||||
| 164W | 74 | 90 | 163,958954(13) | 6,3(2) s | β+ (97,4%) | 164Ta | 0+ | ||
| α (2,6%) | 160Hf | ||||||||
| 165W | 74 | 91 | 164,958280(27) | 5,1(5) s | β+ (99,8%) | 165Ta | 3/2−# | ||
| α (0,2%) | 161Hf | ||||||||
| 166W | 74 | 92 | 165,955027(11) | 19,2(6) s | β+ (99,96%) | 166Ta | 0+ | ||
| α (0,035%) | 162Hf | ||||||||
| 167W | 74 | 93 | 166,954816(21) | 19,9(5) s | β+ (>99,9%) | 167Ta | 3/2−# | ||
| α (<0,1%) | 163Hf | ||||||||
| 168W | 74 | 94 | 167,951808(17) | 51(2) s | β+ (99,99%) | 168Ta | 0+ | ||
| α (0,0319%) | 164Hf | ||||||||
| 169W | 74 | 95 | 168,951779(17) | 76(6) s | β+ | 169Ta | (5/2−) | ||
| 170W | 74 | 96 | 169,949228(16) | 2,42(4) perc | β+(99%) | 170Ta | 0+ | ||
| α (1%) | 166Hf | ||||||||
| 171W | 74 | 97 | 170,94945(3) | 2,38(4) perc | β+ | 171Ta | (5/2−) | ||
| 172W | 74 | 98 | 171,94729(3) | 6,6(9) perc | β+ | 172Ta | 0+ | ||
| 173W | 74 | 99 | 172,94769(3) | 7,6(2) perc | β+ | 173Ta | 5/2− | ||
| 174W | 74 | 100 | 173,94608(3) | 33,2(21) perc | β+ | 174Ta | 0+ | ||
| 175W | 74 | 101 | 174,94672(3) | 35,2(6) perc | β+ | 175Ta | (1/2−) | ||
| 176W | 74 | 102 | 175,94563(3) | 2,5(1) óra | EC | 176Ta | 0+ | ||
| 177W | 74 | 103 | 176,94664(3) | 132(2) perc | β+ | 177Ta | 1/2− | ||
| 178W | 74 | 104 | 177,945876(16) | 21,6(3) nap | EC | 178Ta | 0+ | ||
| 179W | 74 | 105 | 178,947070(17) | 37,05(16) perc | β+ | 179Ta | (7/2)− | ||
| 179m1W | 221,926(8) keV | 6,40(7) perc | IT (99,72%) | 179W | (1/2)− | ||||
| β+ (0,28%) | 179Ta | ||||||||
| 179m2W | 1631,90(8) keV | 390(30) ns | (21/2+) | ||||||
| 179m3W | 3348,45(16) keV | 750(80) ns | (35/2−) | ||||||
| 180W[m 4] | 74 | 106 | 179,946704(4) | 1,8(0.2)·1018 a | α | 176Hf | 0+ | 0,0012(1) | |
| 180m1W | 1529,04(3) keV | 5,47(9) ms | IT | 180W | 8− | ||||
| 180m2W | 3264,56(21) keV | 2,33(19) µs | 14− | ||||||
| 181W | 74 | 107 | 180,948197(5) | 121,2(2) nap | EC | 181Ta | 9/2+ | ||
| 182W | 74 | 108 | 181,9482042(9) | Látszólag stabil [m 5] | 0+ | 0,2650(16) | |||
| 183W | 74 | 109 | 182,9502230(9) | Látszólag stabil [m 6] | 1/2− | 0,1431(4) | |||
| 183mW | 309,493(3) keV | 5,2(3) s | IT | 183W | 11/2+ | ||||
| 184W | 74 | 110 | 183,9509312(9) | Látszólag stabil [m 7] | 0+ | 0,3064(2) | |||
| 185W | 74 | 111 | 184,9534193(10) | 75,1(3) nap | β− | 185Re | 3/2− | ||
| 185mW | 197,43(5) keV | 1,597(4) perc | IT | 185W | 11/2+ | ||||
| 186W | 74 | 112 | 185,9543641(19) | Látszólag stabil [m 8] | 0+ | 0,2843(19) | |||
| 186m1W | 1517,2(6) keV | 18(1) µs | (7−) | ||||||
| 186m2W | 3542,8(21) keV | >3 ms | (16+) | ||||||
| 187W | 74 | 113 | 186,9571605(19) | 23,72(6) óra | β− | 187Re | 3/2− | ||
| 188W | 74 | 114 | 187,958489(4) | 69,78(5) nap | β− | 188Re | 0+ | ||
| 189W | 74 | 115 | 188,96191(21) | 11,6(3) perc | β− | 189Re | (3/2−) | ||
| 190W | 74 | 116 | 189,96318(18) | 30,0(15) perc | β− | 190Re | 0+ | ||
| 190mW | 2381(5) keV | <3,1 ms | (10−) | ||||||
| 191W | 74 | 117 | 190,96660(21)# | 20# s [>300 ns] |
3/2−# | ||||
| 192W | 74 | 118 | 191,96817(64)# | 10# s [>300 ns] |
0+ | ||||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ Primordiális radionuklid
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 178Hf-cá alakul több mint 1,70·1020 év felezési idővel years
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással179Hf-cé alakul több mint 8·1019 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással180Hf-cá alakul több mint 1,8·1020 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 182Hf-vé alakul több mint 4,1·1018 év felezési idővel
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of tungsten című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A tantál izotópjai | A volfrám izotópjai | A rénium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
