AS Livorno Calcio
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| AS Livorno Calcio | |||
| Csapatadatok | |||
| Teljes csapatnév | Associazione Sportiva Livorno Calcio SrL | ||
| Becenév | Amaranto (Sötétpiros) Labronici | ||
| Székhely | Livorno, Olaszország | ||
| Alapítva | 1915 | ||
| Klubszínek | Bordó-fekete | ||
| Stadion | Stadio Armando Picchi | ||
| Vezetőedző |  Gennaro Ruotolo | ||
| Elnök | Aldo Spinelli | ||
| Bajnokság | Serie B | ||
| Csapatmezek | |||
| |||
| Hivatalos honlap | |||
| AS Livorno Calcio honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz AS Livorno Calcio témájú médiaállományokat. | |||
Az Associazione Sportiva Livorno Calcio, röviden AS Livorno Calcio vagy egyszerűen Livorno egy olasz labdarúgócsapat, melynek székhelye Livornóban található Olaszországban. 1915-ben alapították és jelenleg az Serie Btagja a klub. A csapat legjobb eredménye az 1942–1943-as ezüstérem, amikor egy ponttal maradt le a győztes Torinótól. A csapat a hazai mérkőzéseit a 19 238 férőhelyes Stadio Armando Picchiben játssza.
Történelem
[szerkesztés]A klubot 1915-ben alapították US Livorno néven. Az 1919–1920-as szezonban a csapat a bajnoki döntőig jutott el, ahol végül az Inter diadalmaskodott 3–2-re. Egy évvel később a rivális Pisa ejtette ki őket az elődöntőben. 1933-ban a csapat átköltözött a jelenlegi stadionjába, ám azt akkor még Edda Mussoliniről, Benito Mussolini fasiszta diktátor lányáról nevezték el. Az 1942–1943-as szezonban 1 ponttal a Torino mögött végeztek. 1949-ben a klub kiesett az első osztályból és 7 évet a másodosztályban illetve a harmadosztályban töltött. 1955-ben feljutott ismét a B-ligába ám egy év után ismét visszakerült. 1964-től 1972-ig további 8 évet megint másodosztályú csapatként töltött. 1991-ben a csapatot törölték ezért újra kellett indulni a legalsóbb osztályból. 1997-ben a csapat már a harmadosztályban szerepelt és rá két évre Aldo Spinelli a csapat elnöke lett. Elnöksége alatt 2001-ben a klub már a másodosztályba jutott fel.
A Livorno a 2003–2004-es szezonban a 3. helyen végzett, így 55 év után ismét az első osztály tagja lehetett. Feljutása után nem kis meglepetésre a 9. helyen végzett a csapat, majd egy évvel később ismét a 9. helyet szerezték meg, ám a bundabotrány miatt előrébb végezhettek, így a 6. hellyel elindulhattak az UEFA-kupában.
A csapat első alkalommal szerepelt európai kupában. Az első körben csatlakoztak, ahol az osztrák Paschingon összesítésben 3–0-val jutottak túl a csoportkörbe. Az A csoportba sorsolták a klubot, ellenfelei a Rangers, Makkabi Haifa, Auxerre és a Partizan Belgrade voltak. A 3. hellyel a következő körbe jutottak ahol a spanyol Espanyol csapata összesítésben 4–1-gyel kiejtette az amarantót.
2007-ben Daniele Arrigonit kirúgták és helyére Fernando Orsi került aki végül benntartotta a csapatot. A következő szezonban több nevesebb játékos is a csapathoz került, többek között Francesco Tavano, Diego Tristan és Vikash Dhorasoo is. Ám a gyenge rajt miatt (7 mérkőzésen 2 pontot szerzett a csapat) október 9-én Orsit kirúgták és helyére Giancarlo Camolese került. IGaz az elején ismét jöttek az eredmények a szezon végén a csapat a kiesés ellen küzdött. Ekkor a klub visszahívta Fernandót de az utolsó mérkőzésen így is 1–0-s vereséget szenvedtek a Torinótól így kiestek a másodosztályba.
A csapat egy év után a 3. helyen végzett a második ligában így osztályozót játszhatott. Előbb a Grosseto csapatát múlta felül összesítésben 4–3-ra, majd a Bresciával szemben győztek 5–2-re összesítésben, ezáltal ismét A ligás csapat lett a klub.
A 2013-2014-es idényben a klub kiesett az élvonalból. 2019-2020-ban a súlyos anyagi helyzetbe kerülő csapat a harmadosztály (Serie C) utolsó helyén végzett. Anyagi okokból még a negyedosztályban való szereplésük is veszélybe került.
Jelenlegi keret
[szerkesztés]2009. augusztus 11-e szerint
|
|
Források
[szerkesztés]
