2008-as szerbiai elnökválasztás

A 2008-as szerbiai elnökválasztás volt az első elnökválasztás Szerbiában Szerbia és Montenegró szétválása óta. Az első fordulót 2008. január 20-án, a másodikat február 3-án rendezték meg.

Az elnökválasztás két legesélyesebb jelöltje a korábbi államfő, Boris Tadić és a radikális párti Tomislav Nikolić volt. Végül szoros versenyben Tadić nyert, ismét ő lett az államfő.

Koszovóban az albánok bojkottálták a szavazást, csak a szerbek által lakott vidékeken tartották meg.

A 2008. január 20-ai első fordulóban 8573 szavazóhelyen lehetett szavazni. Az eredmények a következők:

Tomislav Nikolić és Boris Tadić jutott tovább a második fordulóba.

Pásztor István a remélt 80 000 szavazatnál is többet kapott, vagyis a választók elismerték és támogatták a vajdasági magyar pártok összefogását.

Tadić a második forduló előtt megszerezte a liberálisok és a magyar kisebbség támogatását, és úgy tűnt, a Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia is valószínűleg őt támogatja majd. A Koszovó elszakadása miatti össznépi csalódás miatt azonban a radikális nacionalista Nikolić győzelmi esélyei még így is jelentősebbek voltak.

2008 januárjában Szerbia és Oroszország energetikai megállapodást kötött. Az oroszok a Déli Áramlat gázvezetékkel Szerbián és Bulgárián keresztül fognak földgázt szállítani Közép-Európába. A Gazprom leányvállalata, a Gazpromnyeft versenyeztetés nélkül vásárolhatta meg a Szerbiai Kőolaj-feldolgozó Ipar (NIS) többségi részesedését. Az 51 százalékos tulajdonjog megvásárlása mellett az orosz fél vállalta, hogy a bánáti Udvarnokon nagy kapacitású földgáztárolót fog megépíteni. Az ilyen tranzakciók is hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország egyre erősebb befolyással bírjon Szerbia politikájára. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin is Tadić-ot szerette volna ismét elnökként látni.

Boris Tadić az első fordulós bizonytalankodás után második fordulós kampányában már egyértelműen Szerbia európai irányultságát támogatta.

Vojislav Koštunica miniszterelnök sokáig habozott, és Tadić támogatását a kormánykoalíciós szerződés felülvizsgálatához, új feltételekkel való elfogadáshoz kötötte, amit az visszautasított. Végül – meglepő módon – az elnökválasztás második fordulója előtt elárulta Tadićot, kormánykoalícióbeli partnerét, amikor kijelentette, hogy nem áll oda egyetlen elnökjelölt mögé sem, s ezzel még jobban nőttek Nikolić esélyei.

A szerbiai elnökválasztás eredményei nagy megosztottságot tükröznek: az ország északi része az európai integrációt, a déli a bezárkózást választotta. A radikálispárti Tomislav Nikolić nagyon csalódottan vette tudomásul ez eredményt, mert biztosra vette győzelmét. Tadić és Koštunica között annyira megromlott a viszony, hogy kormányválság felé kezdett sodródni Szerbia. 2008. március 8-án Koštunica le is mondott. Ezután kiírták az előrehozott választásokat. 2008-as szerbiai parlamenti választásokat azonban valószínűleg Nikolić és radikális pártja nyeri majd meg.