Čifluk (Šipovo)
| Čifluk | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 687 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 135,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,06 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 16′ 32″, k. h. 17° 06′ 14″44.275600°N 17.103900°EKoordináták: é. sz. 44° 16′ 32″, k. h. 17° 06′ 14″44.275600°N 17.103900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Čifluk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čifluk (szerbül: Чифлук) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 83 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 4 km-re kelet-délkeletre, a Pliva és a Janj összefolyásától keletre fekvő dombos, hegyes területen, 500 - 600 méteres magasságban fekszik. .
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 577 | 658 |
| Bosnyák | 98 | 18 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 5 | 10 |
| Összesen | 680 | 687 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskortól fogva lakott és rendkívül gazdag a régészeti lelőhelyekben. A legrégibb leletek a bronzkorból származnak és a Glavica nevű magaslaton találhatók, ahol egy erődítmény, alatta a lejtőkön pedig település állt. A római korban ezen a területen élénk kohászati tevékenység folyt. A vaskohászok települései közül kettőt is találtak a határában, akik a közeli hegyekben bányászott vasat dolgozták fel. Az itteni település jelentőségét jelzi a Crkvina lelőhelyen kiásott ókeresztény templom, melynek falazott sírjai az itt eltemetettek gazdagságára utalnak.[4]
A középkori település meglétéről tanúskodik a határában levő késő középkori temető maradványa.[4] A sírkövek típusai arra utalnak, középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található. A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a településen Volari község részeként 23 házat és 166 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a faluban 45 házat, 265 ortodox szerb és 43 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 576-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Beriča Glavica – késő középkori temető maradványai néhány sírkővel, többségük megsemmisült.[4]
- Crkvina – késő ókori ókeresztény bazilika és temetkezések maradványai. A lelőhelyet először 1930-ban D. Sergejevski tárta fel, majd 1961-ben I. Bojanovski végzett itt leletmentő ásatásokat. A templom narthex részében több falazott és boltozott sír került elő. Találtak négy római pénzérmét is, melyek Constans, Valens (mindkettő 4. század) és Anastasius (6. század) idejéből származnak.[4]
- Glavica – őskori erődítmény maradványai. A magaslat domináns pontján fennmaradt a habarcs nélkül rakott erődfalak egy része. A lejtőkön számos kerámiatöredéket találtak, melyek a késő bronzkorból és a kora vaskorból származnak.[4]
- Lučica – kohászati tevékenységet végző római település maradványai a Janj jobb partján. A leletek főként vashulladékból, valamint travertinből, téglákból rakott falak maradványaiból állnak. Korukat a 3. – 4. században határozták meg.[4]
- Selište - kohászati tevékenységet végző római település maradványai. A leletek vashulladékból és római téglákból állnak a 2. – 4. századból.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d e f g Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
[szerkesztés]
