Érzékenyítés (immunológia)

Nem tévesztendő össze a következővel: Érzékenyítés (neurobiológia).

Az immunológiában érzékenyítés vagy szenzitizáció alatt a következőket értjük:^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]

1. Immunizáció.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Létezik aktív és passzív immunizáció – ezeket tehát nevezik aktív, illetve passzív szenzitizációnak is.

Az aktív immunizáció során a szervezetet olyan antigénnek (allergénnek) teszik ki, ami hiperszenzitivitás kifejlődését okozza. A szenzitizációt gyakran az allergiás válasz kiváltására használják.^[4] A szenzitizáció nélkül, tehát ha még nem lett kitéve az allergénnek és nem indult meg benne az allergén-specifikus limfociták és antitestek termelése, a szervezet nem reagálna az allergénre.^[4]

2. Antitestek sejtekhez (pl. eritrocitákhoz) kötése immunológiai teszt, pl. Coombs-teszt vagy komplementkötési próba elvégzése előtt.^[1]^[2]^[5] Az antitestek a sejtek Fab régióihoz kötődnek.

3. Antitestek vagy oldható antigének kémiai vagy adszorpciós úton a megfelelő biológiai részecskékhez (pl. eritrocitákhoz, illetve zselatin- vagy latexrészecskékhez) kötése passzív agglutinációs tesztek végzése céljából.^[5]

Ezek a részecskék önmagukban biológiailag semlegesek, csak antigének hordozóiul vagy a fő antitestek antigénjeiként szolgálnak.^[5] Amikor az előkészítés során antitesteket használnak, azok az eritrociták vagy más részecskék Fab régióihoz kötődnek. Így a következő lépésben a másodlagos antitesteknek az elsődleges antitestek Fc régiójához kell kötődniük.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sensitization (immunological) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Anderson DM, ed. (2003). "Sensitization." Dorland's Illustrated Medical Dictionary, 30th ed. Philadelphia: Saunders, p. 1680. ISBN 0-7216-0146-4.
↑ ^a ^b ^c Brown MJ, ed. (1992). "Sensitization." Miller-Keane Encyclopedia and Dictionary of Medicine, Nursing, and Allied Health, 5th ed. Philadelphia; London: Saunders, p. 1352. ISBN 0-7216-3456-7.
↑ ^a ^b Pugh MB, ed. (2000). "Sensitization." Stedman's Medical Dictionary, 27th ed. Philadelphia: Lippincott Williams and Wilkins, p. 1619. ISBN 0-683-40007-X.
↑ ^a ^b ^c ^d Janeway C, Travers P, Walport M, Shlomchik M, eds. (2001). Immunobiology 5: The Immune System in Health and Disease. New York: Garland Pub., ISBN 0-8153-3642-X
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Tada T, Taniguchi M, Okumura Y, Miyasaka M, eds. (1993). "Sensitization." Dictionary of Terms in Immunoglogy, 3rd ed. Osaka: Saishin-Igakusha, Ltd., p. 510. ISBN 4-914909-10-3 C3547 (in Japanese).

[Anderson-1] Anderson DM, ed. (2003). "Sensitization." Dorland's Illustrated Medical Dictionary, 30th ed. Philadelphia: Saunders, p. 1680. ISBN 0-7216-0146-4.

[Brown-2] Brown MJ, ed. (1992). "Sensitization." Miller-Keane Encyclopedia and Dictionary of Medicine, Nursing, and Allied Health, 5th ed. Philadelphia; London: Saunders, p. 1352. ISBN 0-7216-3456-7.

[Pugh-3] Pugh MB, ed. (2000). "Sensitization." Stedman's Medical Dictionary, 27th ed. Philadelphia: Lippincott Williams and Wilkins, p. 1619. ISBN 0-683-40007-X.

[Janeway-4] Janeway C, Travers P, Walport M, Shlomchik M, eds. (2001). Immunobiology 5: The Immune System in Health and Disease. New York: Garland Pub., ISBN 0-8153-3642-X

[Tada-5] Tada T, Taniguchi M, Okumura Y, Miyasaka M, eds. (1993). "Sensitization." Dictionary of Terms in Immunoglogy, 3rd ed. Osaka: Saishin-Igakusha, Ltd., p. 510. ISBN 4-914909-10-3 C3547 (in Japanese).

[1]