Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Juan Ponce de León (Spanyolország, San Servos, León, 1460 – Kuba, 1521 júliusa) spanyol konkvisztádor (spanyol felfedező). Nemesi családból származott. Az aragóniai királyi udvarban apródként szolgált, majd részt vett a Granada (az utolsó mór állam az Ibériai félszigeten) elleni hadjáratban. Ponce de León 1502-ben feleségül vette Santo Domingo hotel tulajdonos lányát Leonor-t. Három lányuk, Juana, Isabel és Mária, valamint egy fiúk Luis született. Mária és Luis Salvaleon-ban, a Puerto Rico-i településen született.

Kolumbusz második útjának (1493) egyik résztvevője, Santo Domingo meghódítója, Puerto Rico gyarmatosítója és kormányzója (1508–1511 és 1515–1519 között).

Első önálló útját az új világba saját maga finanszirozta. 1509-ben megérkezett Hispaniola-ba. Higuey provincial kormányzója lett. Itt tartózkodása idején sok történetet hallott Borinquen gazdagságáról (ma Puerto Rico), így engedélyt szerzett, hogy hivatalosan oda utazhasson s megalapítsa az első európai települést, Caparra-t (San Juan, Puerto Rico). A Taino indiánok (más néven arawak indiánok) barátságosan fogadták, s hamarosan ellenőrzése alá vonta a szigetet. Ennek eredményeként kinevezték Puerto Rico első kormányzójává. A tanio indiánokat a spanyolok munkába fogták a bányákban, s az erődök építésére. A bennszülöttek nagy számban haltak meg az európaiak által bevitt betegségektól, amelyre ők maguk immunisak voltak. Kormányzósága alatt nagy vagyonra tett szert.

1512-ben azonban hivatalát kénytelen volt elhagyni Kolumbusz Diego, Kolumbusz Kristóf fia javára. Mivel nem kívánta Kolumbusz Diegot szolgálni, vitorlát bontott s elindult Florida felé. 1513-ban Ponce de León expedíciót indított Alaminos, Kolumbusz negyedik útjának egyik kapitánya irányításával a Kubától északra. Célja állítólag a mesebeli Bimini-szigetek elérése volt, ahol a legenda szerint az örök ifjúság forrása fakad. Két karavellára való hajósnéppel futott ki, akik között sok beteg és idős is helyet kapott, mondván: a szigeteken úgyis mind meggyógyulnak és megifjodnak. A Bahamák felé indultak és átkutatták a szigeteket, de nem jártak sikerrel. A betegek közül sokan meghaltak út közben, de a felfedezők továbbhajóztak nyugatra. 1513. március 27-én szárazföldet pillantottak meg, amit olyan virágzónak találtak, hogy Floridának nevezték el. (Egy másik változat szerint megérkezésük egy héttel a spanyol húsvét utáni időre esett (Pascua), így a félszigetet elnevezte “La Florida”-nak. Április 2-án partra is szálltak valahol a mai Saint Augustine-től délre. Végigkutatták a szigetnek hitt félsziget partvidékét az északi szélesség 30°-ig, birtokba vették a területet, és többször összecsaptak a bennszülöttekkel. Végül felfedezték a Golf-áramlatot, majd keletnek fordultak és feltérképezték a Bahamák egészét, azonban a csodálatos szigeteket nem találták meg.

A kudarcba belenyugodni nem tudó de León újra elindította Alaminost, aki azzal a hamis hírrel tért vissza, hogy megtalálta a szigeteket és a forrást. Az eredményekre való tekintettel a kormányzó megkapta Florida és a Bahama-szigetek gyarmatosításának jogát, de csak 1521-ben indult útnak 200 ember élén.

Puerto Rico-ból csak 1521. július 1-jén ezuttal Florida nyugati partján kötött ki, hogy megalapítson egy állandó spanyol települést. A helyi indiánok heves támadással fogadták őket. Ponce de León maga is megsebesült, egy mérgezett nyíl találta el. A legközelebbi spanyol korház Havannában (Kuba) volt, ahol pár nappal később belehalt sérüléseibe. (1514 A spanyolok Kuba nyugati részén megalapítják az „Újvilág kulcsát”, Havannát.)

Ponce de León erőfeszítése az európai kolónia alapítására ugyanabban az időben történt, amikor Cortes meghódította Mexikót. Amikor de León missziója kudarcot vallott, számos embere csatlakozott Cortes seregéhez.

Ponce de León egyik legfontosabb felfedezése a ma Golf áramlás néven ismert erőteljes tengeri áramlás felismerése az Atlanti-óceánban, amely mint hajózási “útvonal” segítette a spanyol hajókat visszatérni az európai kontinensre. 1513-ban felfedezte a meglepő tényt, hogy nem tud az áramlással szemben hajózni akármilyen erős a szél.

Gyakran neki tulajdonítják, hogy ő volt az első spanyol, aki az észak-amerikai földrészre tette a lábát. Azonban ez nem fedi a teljes valóságot, mivel 1511-ben sevillai Andres de Morales megelőzte őt.

43 év telt el mielőtt végre az első állandó európai koloniát létrehozták a floridai félszigeten.

Korának babonás világa tette felfedezővé, pedig inkább volt katona, mint kutató.

• Bolton , Herbert E : The Spanish Borderlands: A Chronicle of Old Florida and the Southwest (Chapter I “Ponce de León and Ayllon and Narvaez)