Gőtés-tó

Gőtés-tó
Ország(ok)	Magyarország
Hely	Budapest
Típus	mesterséges tó
Települések	Békásmegyer
Elhelyezkedése
Gőtés-tó Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 44″, k. h. 19° 02′ 28″47.595555555556, 19.04111111111147.595556°N 19.041111°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 44″, k. h. 19° 02′ 28″47.595555555556, 19.04111111111147.595556°N 19.041111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gőtés-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gőtés-tó Budapest III. kerületében, a békásmegyeri lakótelep mellett található. Az évek során majdnem teljesen megszűnt, de rendeződni látszik a sorsa. Sok védett állat található itt.

A Gőtés-tó a Róka-hegy lábánál, a békásmegyeri Ófalu déli részén, a Honvéd utca, a Hegyláb utca, a Mező utca és az Budapesti Elektromos Művek Mező utcai transzformátor állomása között helyezkedik el.

A tó újabb keletű. Az 1930-as években egészen Csillaghegyig kiterjedő, beépítés nélküli vizenyős rét volt, melynek északnyugati sarkában kis rétegforrás fakadt.

„Békás-forrás” vagy „Róka-forrás” néven is említették a régebbi térképek. A forrás vize a Békási-patakba, majd azon keresztül a Csillaghegyi-árokba folyt.

Az eredeti nagy vizenyős rét mára már csaknem eltűnt.

A tó túlnyomó részét 1977-ben feltöltötték. Az építkezés befejezése után a területet nem rendezték, sőt mindenféle törmeléket kezdtek a környékére hordani.

A vízinövények és az oda települt állatok élőhelye egyre szűkült, végül csak az ELMŰ-telep környékére korlátozott.

A kis zöld sziget megmentéséért 1987 óta folyik a küzdelem. A kis nádas vizét biztosító Honvéd utcai forrást először az 1971-1983 között felhúzott lakótelep építése fojtotta el. Majd két kisebb gödörben újra feltört a víz.

1992-ben sikerült felszámolni az illegális hulladéklerakást, de az élőhely 1994-ben ismét majdnem megszűnt a szennyezés miatt. Az 1980-as évektől kezdett el a tó környéke családi házakkal beépülni. Az ideköltözőket zavarta az elhanyagolt környezet.

1996-ban megkezdődött a tórendszer kitisztítása, rehabilitációja. A Gőtés-tó rehabilitációja a helyi önkormányzat, a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, az aktív helyi lakosok, tanárok és diákjaik közös kezdeményezésére 1996 őszén kezdődött.

1997 végére a tereprendezés elkészült. Négy egymással összefüggő vízfelületet alakítottak ki, amelyeket kisebb csatornák kötnek össze, a vízszinteket zsilipek beépítésével szabályozták.

A tó szerves anyagban gazdag. Faunája több védett fajt is számlál.

Szitakötők, kétéltűek, vízparti hüllők és vízparti madarak egyaránt élnek itt.

(név, latin név, védett faj esetén az természetvédelmi érték Ft-ban)

• Pézsmapocok (Ondatra zibethicus)

• Búbos pacsirta (Galerida cristata) 10 000
• Csíz (Carduelis spínus) 10 000
• Fekete rigó (Turdus merula) 10 000
• Molnárfecske (Delichon urbica) 10 000
• Ökörszem (Troglodytes troglodites) 10 000
• Seregély (Sturnus vulgaris)
• Széncinege (Parus major) 10 000
• Tőkés réce (Anas platyrchnchos)
• Vízityúk (Gallinula chloropus) 10 000
• Vörösbegy (Erithacus rubecula) 10 000
• Zöldike (Carduelis chloris) 10 000

• Mocsári teknős (Emys orbicularis) 50 000
• Vízisikló (Natrix natrix) 10 000

• Barna varangy (Bufo bufo) 2000
• Kecskebéka (Rana esculenta) 2000
• Levelibéka (Hyla arborea) 2000
• Pettyes gőte (Triturus vulgaris) 2000
• Sárgáshasú unka (Bombina variegata) 10 000
• Tarajos gőte (Triturus cristatus) 10 000
• Tavi béka (Rana ridibunda) 2000
• Vöröshasú unka (Bombina bombina) 2000
• Zöld varangy (Bufo viridis) 2000
• Zöldbéka (Rana ssp.) 2000

• Naphal (Lepomis gibbosus)
• Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtahalamus)

• Boglárka lepke (Lycaenidae) 50 000
• Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva)
• Hernyóölő darázs (Anmophyla sp.)
• Kövi poszméh (Bombus lapidarius)
• Közönséges acsa (Aschna affinis) 2000
• Nappali pávaszem (Aglais io) 2000
• Sakktáblalepke (Melanargia galathea)
• Szürke poszméh (Bombus lucorum)
• Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

(név; latin név)

• Akác (Robinia pseudoacacia)
• Angolperje (Lolium perenne)
• Apró szulák (Convolvulus arvensis)
• Erdei iszalag (Clematis vitalba)
• Erdei mácsonya (Dipsacus fullonum)
• Fehér fűz (Salix alba)
• Fehér nyár (Populus alba)
• Fekete bodza (Sambucus nigra)
• Fekete nyár (Populus nigra)
• Fekete peszterce (Ballota nigra)
• Fekete üröm (Artemisia vulgaris)
• Hamvas szeder (Rubus ceasius)
• Hegyi here (Trifolium montanum)
• Jegenyenyár (Populus italica)
• Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
• Keserűgyökér (Picris hieracioides)
• Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia)
• Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)
• Lómenta (Mentha longifolia)
• Mezei aszat (Cirsium arvense)
• Mezei fejvirág (Cephalaria transsilvancia)
• Mocsári orbáncfű (Hypericum tetrapetrum)
• Mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus)
• Murok (Daucus carota)
• Nád (Phragmites australis)
• Nagy csalán (Urtica dioica)
• Nagy útifű (Plantago major)
• Nyugati kékperje (Molinia coerulea)
• Orvosi somkóró (Melilotus officinalis)
• Piros árvacsalán (Lamium purpureum)
• Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
• Réti füzény (Lythrum salicaria)
• Seprence (Stenactis annua)
• Szarvaskerep (Lotus corniculatus)
• Sziki szittyó (Juncus gerardi)
• Széleslevelű gyékény (Typha latifolia)
• Szöszös bükköny (Vicia villosa)
• Szöszös ökörfarkkóró (Verbacum phlomoides)
• Tarka koronafürt (Coronilla varia)
• Tavi káka (Schoenoplectus lacutris)
• Terjőke kígyószisz (Echium vulgare)
• Martilapu (Tussilago farfara)
• Vadrezeda (Reseda ludea)
• Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
• Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica)
• Vízi menta (Mentha aquatica)
• Vöröshere (Trifolium pratense)

• 
  Gőtés-tó és környéke (2008)
• 
  Gőtés-tó és környéke (2008)
• 
  Gőtés-tó és környéke (2008)
• 
  Gőtés-tó és környéke (2008)
• 
  Gőtés-tó és környéke (2008)

• Védett növények és állatok
• Mesél Óbuda földje (Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, Budapest, 1998)
• Gőtés-tó
• Képgyűjtemény^{[halott link]}