kolerikus
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From scientific Latin cholericus.[1] With -ikus ending.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]kolerikus (comparative kolerikusabb, superlative legkolerikusabb)
- choleric (easily becoming angry)
- Synonyms: indulatos, ingerlékeny, lobbanékony
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kolerikus | kolerikusak |
| accusative | kolerikusat | kolerikusakat |
| dative | kolerikusnak | kolerikusaknak |
| instrumental | kolerikussal | kolerikusakkal |
| causal-final | kolerikusért | kolerikusakért |
| translative | kolerikussá | kolerikusakká |
| terminative | kolerikusig | kolerikusakig |
| essive-formal | kolerikusként | kolerikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kolerikusban | kolerikusakban |
| superessive | kolerikuson | kolerikusakon |
| adessive | kolerikusnál | kolerikusaknál |
| illative | kolerikusba | kolerikusakba |
| sublative | kolerikusra | kolerikusakra |
| allative | kolerikushoz | kolerikusakhoz |
| elative | kolerikusból | kolerikusakból |
| delative | kolerikusról | kolerikusakról |
| ablative | kolerikustól | kolerikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
kolerikusé | kolerikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
kolerikuséi | kolerikusakéi |
Derived terms
[edit]See also
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- kolerikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN