ismételt

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ismétel +‎ -t

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiʃmeːtɛlt]
  • Hyphenation: is‧mé‧telt
  • Rhymes: -ɛlt

Verb

[edit]

ismételt

  1. third-person singular indicative past indefinite of ismétel

Participle

[edit]

ismételt

  1. past participle of ismétel

Adjective

[edit]

ismételt (not comparable)

  1. repeated

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ismételt ismételtek
accusative ismételtet ismételteket
dative ismételtnek ismételteknek
instrumental ismételttel ismételtekkel
causal-final ismételtért ismételtekért
translative ismételtté ismételtekké
terminative ismételtig ismételtekig
essive-formal ismételtként ismételtekként
essive-modal
inessive ismételtben ismételtekben
superessive ismételten ismételteken
adessive ismételtnél ismételteknél
illative ismételtbe ismételtekbe
sublative ismételtre ismételtekre
allative ismételthez ismételtekhez
elative ismételtből ismételtekből
delative ismételtről ismételtekről
ablative ismételttől ismételtektől
non-attributive
possessive - singular
ismételté ismételteké
non-attributive
possessive - plural
ismételtéi ismételtekéi

Further reading

[edit]