finom
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From Medieval Latin fīnum, neuter of fīnus (“fine”), from fīnis (“end, limit”).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]finom (comparative finomabb, superlative legfinomabb)
- fine, delicate (made up of particularly small pieces)
- delicious, tasty (having a pleasant or satisfying flavor)
- Synonym: jóízű
- (of taste, manners, character) refined, fine, delicate, gentle, polished
- (of humor, hint, distinction) refined, gentle, tactful, subtle
- 2015, Imre Szirmai, Ideg-lelés, Budapest: Medicina Könyvkiadó, →ISBN, page 171:
- Mikszáth Kálmán, az író és kormánypárti parlamenti képviselő 1891-ben leírta a klikkek természetét, ki is figurázta őket. Finom humorba csomagolta a gyanakvást, hogy a klikk valamilyen összeesküvés, ahol komoly dolgok forognak.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | finom | finomak |
| accusative | finomat | finomakat |
| dative | finomnak | finomaknak |
| instrumental | finommal | finomakkal |
| causal-final | finomért | finomakért |
| translative | finommá | finomakká |
| terminative | finomig | finomakig |
| essive-formal | finomként | finomakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | finomban | finomakban |
| superessive | finomon | finomakon |
| adessive | finomnál | finomaknál |
| illative | finomba | finomakba |
| sublative | finomra | finomakra |
| allative | finomhoz | finomakhoz |
| elative | finomból | finomakból |
| delative | finomról | finomakról |
| ablative | finomtól | finomaktól |
| non-attributive possessive - singular |
finomé | finomaké |
| non-attributive possessive - plural |
finoméi | finomakéi |
Derived terms
[edit]Compound words
Expressions
References
[edit]- ^ finom in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
[edit]- finom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN