fülem

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fül +‎ -em (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfylɛm]
  • Hyphenation: fü‧lem

Noun

[edit]

fülem

  1. first-person singular single-possession possessive of fül

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fülem
accusative fülemet
dative fülemnek
instrumental fülemmel
causal-final fülemért
translative fülemmé
terminative fülemig
essive-formal fülemként
essive-modal fülemül
inessive fülemben
superessive fülemen
adessive fülemnél
illative fülembe
sublative fülemre
allative fülemhez
elative fülemből
delative fülemről
ablative fülemtől
non-attributive
possessive - singular
fülemé
non-attributive
possessive - plural
füleméi