combú
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]comb (“thigh”) + -ú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]combú (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | combú | combúak |
accusative | combút | combúakat |
dative | combúnak | combúaknak |
instrumental | combúval | combúakkal |
causal-final | combúért | combúakért |
translative | combúvá | combúakká |
terminative | combúig | combúakig |
essive-formal | combúként | combúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | combúban | combúakban |
superessive | combún | combúakon |
adessive | combúnál | combúaknál |
illative | combúba | combúakba |
sublative | combúra | combúakra |
allative | combúhoz | combúakhoz |
elative | combúból | combúakból |
delative | combúról | combúakról |
ablative | combútól | combúaktól |
non-attributive possessive - singular |
combúé | combúaké |
non-attributive possessive - plural |
combúéi | combúakéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú