Ugrás a tartalomhoz

Zólyom–Kassa-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyom–Kassa-vasútvonal
A Zólyom–Kassa-vasútvonal útvonala
Vonal:160
Hossz:233 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Kassa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Zólyom
Végles
Krivány
Losonc
Fülek
Feled
Csiz
Tornalja
Pelsőc
Rozsnyó
Szepsi
Kassa

A Zólyom–Kassa-vasútvonal a szlovák vasút 160-as számú vasútvonala, az úgynevezett déli vasútvonal része. Egyvágányú, részben kétvágányúsított vasútvonal. Rövid szakaszokon villamosított: Zólyom térségében 25 kV-os 50 Hz-es váltóárammal (magyarországi szabvány), Kassa és Szepsi között pedig 3 kV-os egyenárammal, de tervezik a teljes vonal villamosítását, a költségvetési problémák miatt azonban egyelőre nem tudni, erre mikor fog sor kerülni. Jelenleg[mikor?] folyamatban van az Enyicke - Szepsi szakasz villamosítása. Fontos szerepet tölt be Szlovákia vasúti közlekedésében, ugyanis a déli határ mentén húzódó hosszirányú kapcsolat az ország keleti és középső része között.

Története

[szerkesztés]

A vonal egyes szakaszai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek és nem képezték azt az egységet, amit a mai vasútvonalnak tekinthetünk. Létrejötte tulajdonképpen szükség szülte, az 1918-ban létrejött Csehszlovákiának ugyanis Szlovákia területén nem igazán voltak kelet-nyugati irányú átszelő vasúti kapcsolatai. 1938 és 1945 között bizonyos szakaszai ismét Magyarországhoz tartoztak (a Kassa-Szepsi és a Rozsnyó-Losonc), ekkor kezdték el az úgynevezett Gömör-áttörés megépítését is a hálózat egységének fenntartása céljából, melyre végül a vasútvonalak visszakerülése miatt nem lett szükség. 1955. január 23-án jött létre, a szádalmási alagút átadásával teljes hosszában a különböző szakaszok összekötése. Eredetileg két másik alagút is volt a vonalon: az egyik Fűrész település mellett, amit a Krivány-Lónyabánya közti rész kétvágányúsítása miatt zártak be, a divényoroszi alagutat pedig elbontották és a helyén egy kibélelt völgyben halad a vonal.

Az egyes szakaszok megnyitásának dátuma:

Vontatási nemek

[szerkesztés]

Érdekessége a vonalnak, hogy mindjárt háromféle is van belőle. Nyugati végén Zólyom személypályaudvara és teherpályaudvara között 25 kV-os váltóárammal, Kassa és Szepsi között 3 kV-os egyenárammal, a kettő között pedig dízelvontatással járnak a vonatok. Az Enyicke-Nagyida-Szepsi szakasz mint Kassa elővárosi vasútvonala került villamosításra, kis részben a Szepsi-Mecenzéf közti rövid vonal is.[1]

2020-ban a Szlovák Államvasút elkészíttette a Fülek-Zólyom közti szakasz villamosításának hatástanulmányát[2]. Két lehetőséget vettek számításba, Az első szerint az állomások teljes újjáépítése, a biztosítóberendezések cseréje, valamint egyes szakaszokon a sebességhatár 120 km/h-ra felemelése lenne a projekt célja. A másik terv a vonal kétvágányúsítását célozza, ebben az esetben a villamosítás csak Zólyom és Losonc között történne, esetleg Zólyom és a füleki elágazás köztig. Füleken a pályaudvar sajátos elhelyezkedése miatt megfontolás tárgyává tették annak a városközponthoz közelebb helyezését. A terveket egyelőre, azok magas költsége miatt, elvetették.[3]

Állomások és megállóhelyek a vonalon

[szerkesztés]

Az állomások és megállóhelyek jelentős részét ma már nem használják, csak a főbb vasúti csomópontokon van utasforgalom.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a.s, Petit Press: Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur (szlovák nyelven). ekonomika.sme.sk. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. Archivált másolat. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
  3. Štúdia ŽSR na elektrifikáciu trate medzi (sk-SK nyelven). Denník E, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Zvolen – Košice című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.