Varga Albert (grafikus)

Ez a szócikk a grafikusról, festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Albert (egyértelműsítő lap).

Varga Albert (Budapest, 1900. március 9. – Párizs, 1940. április 10.) magyar grafikus és festőművész, Varga Zsigmond öccse.

Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt. Temesvári műpártolók és mecénások támogatásával az 1920-as évek elején Drezdában, Münchenben és Párizsban járt tanulmányúton.

Temesvárra visszatérve gyárvárosi műtermében Kóra-Korber Nándor grafikussal és Gallas Nándor^[2] szobrásszal Művészeti Szabadiskolát nyitott és tartott fenn, amelyben később Podlipny Gyula festő- és grafikusművész is tanított. Rajzokat készített bánsági folyóiratoknak, többek között a Temesváron kiadott Fajankó c. lapnak, amelynek szerkesztésében is tevékenyen részt vett. Figurális kompozíciókat, arcképeket, csendéleteket festett; festményeiből többször rendezett kiállítást Temesváron.

1928-ban Párizsba költözött, ahol még ugyanazon esztendőben sikeres egyéni kiállítást is rendezett. Kapcsolata a temesvári és erdélyi művészeti és szellemi élettel pár évig még szoros maradt. Illusztrációkat rajzolt testvérbátyjának a Temesvári Hírlap hasábjain közölt franciaországi riportjaihoz, beszámolóihoz és interjúihoz. Több képpel szerepelt a Barabás Miklós Céh 1930-ban Kolozsváron megrendezett első, bemutatkozó kiállításán. Gallas Nándor szobrászművész több változatban is megmintázta arcképét.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.