Ugrás a tartalomhoz

Tunisz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tunisz (تونس, Tūnis)
Közigazgatás
Ország Tunézia
KormányzóságTuniszi kormányzóság
PolgármesterAbbés Mohsen
Irányítószám1000
Körzethívószám71
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség602 560 fő (2022. jan. 1.)[1]
– elővárosokkal2 450 000 [2]
Népsűrűség19,847.9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4,0 m
Terület212.63 km²
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833°N 10.180000°EKoordináták: é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833°N 10.180000°E
Tunisz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tunisz (arab írással تونس , tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa. Elővárosok nélkül 2022-ben mintegy 600 ezer lakosa volt.

A név eredete

[szerkesztés]

A város neve valószínűleg a berber eredetű "eltölteni az éjszakát" kifejezésből származik.

Földrajz

[szerkesztés]
Tuniszi műholdképen

A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.

A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.

Éghajlat

[szerkesztés]

Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.

Tunisz éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)25,229,835,233,039,045,246,746,844,439,931,625,946,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,716,518,120,724,929,032,632,729,725,220,516,723,6
Átlaghőmérséklet (°C)11,512,013,215,619,323,226,326,824,420,415,912,518,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,28,49,310,413,717,320,020,819,015,511,39,213,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,7−1,00,42,65,99,612,913,412,15,52,4−0,4−1,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)5957473822103732655666462
Havi napsütéses órák száma1451651982252823093563282582171741482805
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem

[szerkesztés]
A Zitouna-mecset minaretje

Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.

A Bizánci Birodalom észak-afrikai tartományát, az Afrikai Exarchátust a 7. században sorozatos arab támadások érték. A fővárost, Karthágót 698-ban az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.

1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.

1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.

Gazdaság

[szerkesztés]

Tunisz városa mindenekfelett Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él és dolgozik, és ahol a gazdaság jelentős része összpontosul, nem beszélve az adminisztratív és politikai funkciókról. Tunézia utóbbi évtizedekben mutatott gazdasági növekedésének hatásai jól látszanak az összevissza külvárosokon, melyek a modern Tunézia problémáit és társadalmi ellentmondásait is híven tükrözik.

A város szülöttei

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

A város és környékének látnivalói:

  • A város medinája (óvárosa). Az UNESCO világörökség része, Három részre oszlik, egy 8. századi központi városmagra, valamint két 13. századi kerületre. A legfontosabb épület a város fő mecsete, a Olajfa-mecset volt.
  • Bardo Nemzeti Múzeum, híres, hihetetlenül jól megőrzött mozaikpadlókkal a hellenisztikus és római korszakból
  • Karthágó romjai
  • Sidi Bou Said andalúz stílusú tengerparti negyede egyfajta bohém művésznegyed, és a tunisziak kedvelt hétvégi pihenőhelye. Nincsenek nagyobb turisztikai látványosságok (ez része a varázsának), inkább tétlen sétához, csecsebecsék vásárlásához és egy kávéval való hátradőléshez megfelelő, hogy az ember élvezze a tájat.[3]
  • La Goulette (Tunisz kikötője). A modern kikötőn túl a hosszú homokos strand a város egyik legnépszerűbb helyszíne az esti és hétvégi kikapcsolódáshoz.

Panoráma

[szerkesztés]
Városkép az Africa Hotelból fotózva
Városkép az Africa Hotelból fotózva

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Tunis
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]