Tabasco

Tabasco
Tabasco zászlaja Tabasco címere
Ország	Mexikó
ISO 3166-2:MX-kód	MX-TAB
Fővárosa	Villahermosa
Kormányzó	Arturo Núñez Jiménez (2013-tól)
Községek száma	17
Népesség
Népszámlálás szerint	2 402 598 fő (2020)[1]
Népsűrűség	90,5 fő/km²
HDI (2012)	0,742
Írástudatlanság	7,1 %
Földrajzi adatok
Terület	24 738 km²
Ebből víz	1293 km²
Időzóna	CST (UTC-6) CDT (UTC-5)
Hivatalos honlap
Tabasco honlapja

Tabasco (taˈβasko) Mexikó egyik tagállama. Nyugaton Veracruz, délről Chiapas, északkeletről Campeche állam, délen Guatemala határolja, míg északon a Campechei öböl a határa, ami a Mexikói-öböl része. Tabasco a Tehuantepeci földszoros északi részén helyezkedik el.

Fővárosa Villahermosa, fontos városai Cárdenas, Comalcalco és Paraíso.

Majdnem az egész államot a partmenti síkságok alkotják. A síkságokon sok a mocsár, amik esős időszakban sekély lagúnákká változnak. Természeti értékei miatt kiemelkedő jelentőségű a Centlai Mocsarak Bioszféra-rezervátum. Az állam déli részén számos hegycsúcs látható, amik a Chiapas és Guatemala Sierra rendszerhez tartoznak, valamint kisebb kiemelkedések, mint a Madrigal, a 900 méteres Tapijualpa Sierra, a 880 méteres Cerro la Pava, valamint az 560 méteres Cerro La Ventana és Sierra Poana. Legmagasabb pontja a Chiapas és Veracruz államok hármashatárán emelkedő, 1000 méter körüli Cerro Mono Pelado.^[2][3]

Az államban több folyó is van: Mezcalpa, vagy más néven Grijalva, Tepetitan vagy Chilapa, Pejelagarto, San Pedro, Bitzal, Tancochapa, Zanapa, Teapa, Comoapa. Néhány lagúnának is van neve: El Carmen, San José del Río, Santa Anita, San Pedrito, Sabana Nueva, Machona, Canitzan és El Viento.

Mivel közel van a Mexikói-öböl, és mivel az állam a trópusi övezetben fekszik, ezért magas a hőmérséklet. Tabascóban hull a legtöbb csapadék egész Mexikóban.

• Cárdenas
• Comalcalco
• Frontera
• Huimanguillo
• Macultepec
• Macuspana
• Paraíso
• Teapa
• Tenosique de Pino Suárez
• Villahermosa (főváros)

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Tabasco államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:^[4]

Az olmékok alapítottak itt először civilizációt i. e. 1500 körül, ami a csúcspontját i. e. 800 körül érte el, fő központjuk La Venta volt. Az olmékok eltűnése után maják érkeztek a területre, és államuk egészen a 9. századig fennállt. Juan de Grijalva, spanyol konkvisztádor 1518-ban fedezte fel Tabascót és a Grijalva folyót. 1519-ben Hernán Cortés alapította meg az első települést, Santa Maria de la Victoriát, miután a centlai csatában legyőzte a bennszülötteket. Azonban az európai kalózok támadásai arra késztették Santa Maria lakóit, hogy feljebb költözzenek a folyón a később alapított San Juan Bautistába (mai neve Villahermosa). 1530-tól Francisco Montejo El Viejo kezdte meg a Yucatán-félsziget meghódítását és Tabasco benépesítését. Ezek a feladatok azonban meghaladták az erejét, ezért a politikai hatalmat fiára, Francisco Montejo El Jovenre hagyta. Mivel Tabascóban nem voltak értékes drágakövek, és a klíma is elviselhetetlen volt, ezért az állam soha nem virágzott fel a spanyolok keze alatt.

1824-ben, miután Mexikó kivívta függetlenségét Spanyolországtól, Tabasco tizennegyedikként csatlakozott az új Mexikói Köztársasághoz. 1833-ban kolerajárvány söpört végig az országon, de sehol nem volt olyan pusztító, mint Tabascóban. Ezt követte a székhelyük lerombolása a mexikói-amerikai háborúban. 1863-ban Gregorio Méndez csapataival legyőzött egy francia megszálló sereget az El Jahuactal-i csatában.

Porfirio Díaz hatalomra kerülése után az állam lehetőséget kapott arra, hogy újjáépítse székhelyét, és gazdaságilag is elkezdjen fejlődni. Ez a fejlődés azonban a legszegényebb rétegek elnyomásával járt, ami 1910-ben forradalomhoz vezetett. Ezalatt több összecsapást vívtak az állam határain belül.

A forradalom után Tomás Garrido Canabal kormányzása alatt Tabasco mély változásokon ment keresztül. A kormányzó szigorú szabályokat vezetett be. Lerombolta a vallási tradíciókat, településeket nevezett át és 1931-ben alkoholtilalmat vezetett be. 1933-ban, amikor Garrido hatalmának vége szakadt, kezdődött Tabasco modern élete.

Tabasco állam ideális hely a földművelésre, mivel gazdag termékeny földekben és vízben. A helyi hatóságok által 2006-ban közzétett statisztikák alapján a munkaképes korú lakosság 96%-ának van állása, ebből 20%-ot a mezőgazdaság foglalkoztat a marhatenyésztés, a halászat és az erdőgazdálkodás területén. Tabasco főbb terményei a kakaó, a manióka, a kukorica, a rizs, a kókusz, a narancs és a zöld banán.

A 2 milliós szarvasmarhaállomány az állam jelentős gazdasági erejét adja, sok ember megélhetését biztosítja tej- és húshozama miatt. Összességében az állam területének 67%-án folyik farmgazdálkodás.

Mivel az állam délkeleti része logisztikai központként működik a Yucatán-félsziget felé, ezért Tabascónak kiváló közlekedési infrastruktúrája van utak, vasutak és kikötők terén egyaránt. Tabasco iparilag nem túl fejlett.

Tabasco turisztikai látnivalói közé számítanak az olmék kultúra emlékei La Ventában és a maja romok Comalcalcóban. Puerto Ceiba az a város, ami arról ismert, hogy Carlos Pellicer Cámara író–költő itt jutott ihlethez. A Palenquébe és a szomszédos Chiapas államba látogató turisták számára az első számú szálláshely Tabasco székhelye, Villahermosa. Az állam déli részén található a Grutas de Coconá nevű barlang, ahol látványos cseppkőképződmények tekinthetők meg.^[5]

Tabascóban Villahermosában található reptér, fontosabb útjai a 180-as, 186-os és a 195-ös főút.^[6]

• Marco Polo útikönyv-sorozat: Mexikó. Magyar Könyvklub, ISBN 963-547-859-3