Szancsal
| Szancsal (Sâncel) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Szancsal |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517670 |
| SIRUTA-kód | 7357 |
| Népesség | |
| Népesség | 1441 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 23° 56′ 40″46.200278°N 23.944444°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 23° 56′ 40″46.200278°N 23.944444°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szancsal témájú médiaállományokat. | |
Szancsal település Romániában, Fehér megyében
Fekvése
[szerkesztés]Küküllővártól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szancsal (Böszörmény-, Magyar-, Borsjakabháza) Árpád-kori település. Nevét 1252-ben említette először oklevél Zonchel néven.
Szancsal eredetileg a két Küküllő összefolyásánál levő nagyobb földterület neve volt, melynek azt a részét, ahol a mai Szancsal fekszik böszörmény lakóiról Böszörményszancsalnak nevezték.
1252-ben Szancsal felét Márton comes fiai: Balád, Márton és Tamás eladták Herbold comesnek és fivérének Lőrincnek. Böszörményszancsal délnyugati felén feküdt Magyarszancsal, vagy más néven Borjakabháza.
A 20. század elején Kis-küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
1910-ben 1782 lakosa volt, melyből 69 magyar, 1373 román, 40 cigány volt. Ebből 1713 görögkatolikus, 32 református, 33 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Küküllővármegye
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}