Samuel P. Huntington

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Samuel P. Huntington
Samuel P. Huntington (2004)
Született	Samuel Phillips Huntington 1927. április 18.[1][2][3][4][5] New York
Elhunyt	2008. december 24. (81 évesen)[6][1][7][2][3] Martha's Vineyard-sziget
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Nancy Arkelyan Huntington
Szülei	Dorothy Sanborn Phillips
Foglalkozása	filozófus geopolitikus politológus író egyetemi oktató szociológus közgazdász
Iskolái	Harvard Egyetem Yale Egyetem Chicagói Egyetem Stuyvesant High School
Kitüntetései	Guggenheim-ösztöndíj[8] American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Grawemeyer Award (1992)
Halál oka	cukorbetegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel P. Huntington témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Samuel P. Huntington (New York, 1927. április 18. – New York, 2008. december 24.) amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvével vált világszerte ismertté.

Huntington régi angolszász családban született. Apja, Richard Thomas Huntington, szállodai szakmai lapok kiadója, anyja, Dorothy Sanborn novellaíró volt. 18 évesen kitüntetéssel végzett a Yale Egyetemen, majd rövid ideig a hadseregben szolgált. Doktori disszertációját (Ph.D.) 23 évesen a Harvardon védte meg, ahol ezután oktatni kezdett. 1970-ben Warren Demian Manshellel együtt megalapította, majd évekig vezette a Foreign Policy című befolyásos amerikai külpolitikai szaklapot. 1977-ben és 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége alatt az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának fehér házbeli koordinátora volt.

Huntington neve a szélesebb közvélemény előtt 1996-ban vált ismertté, amikor kiadta a A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című művét. Ezt a Foreign Policy folyóiratban 1993-ban megjelent hasonló című, nagy vihart kavart cikkének bővebb kifejtéseként írta meg. A könyv – miként a cikk is – a hidegháború utáni politikai, ideológiai helyzetet elemzi. Az eredeti publikáció Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember c. 1992-ben megjelent könyvére adott reakció, „kvázi-kritika” volt. Huntington nézete szerint a politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását felváltja a vallás és a kultúra civilizációk közötti összecsapása. A szerző civilizáció alatt a legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintjét érti, ez alapján 8 civilizációt különböztet meg, melyek határvonala nem mindig követi az országhatárokat.

• The Soldier and the State: The Theory and Politics of Civil-Military Relations (1957)
• The Common Defense: Strategic Programs in National Politics (1961)
• Political Order in Changing Societies (1968)
• The Crisis of Democracy: On the Governability of Democracies (1976)
• American Politics: The Promise of Disharmony (1981)
• The Third Wave: Democratization in the Late Twentieth Century (1991)
• The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order (1996), magyarul A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása címen az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg több kiadásban (először 1998-ban)
• Culture Matters: How Values Shape Human Progress (2000)
• Who Are We? The Challenges to America's National Identity (2004)

• A katona és az állam. A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája; ford. Félix Pál; Zrínyi–Atlanti, Bp., 1994
• A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása; ford. Puszta Dóra, Gázsity Mila, Gecsényi Györgyi, szerk. Ara-Kovács Attila; Európa, Bp., 1998
• Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái; ford. Szabó László Zsolt; Európa, Bp., 2005

• Csejtei Dezső: Az elveszett identitás nyomában: Közép-Európa helye Samuel Huntington világmodelljében; in: Stációk. Erdély – Európa – Latin-Amerika. Tudományos konferencia Wittman Tibor professzor születésének 75. évfordulóján; összeáll. Anderle Ádám, szerk. Anderle Ádám, Nagy Marcel; Hispánia, Szeged, 1999