Nagytábor vára

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Nagytábor
Veliki Tabor
Ország	Horvátország
Mai település	Desinić
Tszf. magasság	270 m
Épült	15. század
Állapota	felújítva
Típusa	hegyvidéki
Építőanyaga	kő
Védettség	műemlék[1]
Elhelyezkedése
Nagytábor Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 08′ 56″, k. h. 15° 39′ 30″46.148888888889, 15.65833333333346.148889°N 15.658333°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 56″, k. h. 15° 39′ 30″46.148888888889, 15.65833333333346.148889°N 15.658333°E
Nagytábor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytábor témájú médiaállományokat.

Nagytábor (horvátul: Veliki Tabor), vár Horvátországban, a Zagorje északnyugati részén fekvő Desinić határában.

Nagytábor vára Desinić településtől északnyugatra emelkedő domb tetején áll.

Első birtokosai a Cilleiek voltak. Első írásos említése 1497-ben „Thabor aliter Wrbowicz” néven történt. Ezután királyi vár, majd 1502-ben Corvin János horvát-szlavón bán a Rattkayaknak adta, akik egészen 1793-ig a család kihalásáig birtokolták és sokat építettek rajta. Ekkor a birtok a koronára szállt, majd I. Ferenc császár báró Johann Thugut osztrák diplomatának adományozta. Később újra a kincstáré, melytől a Grünwald család vásárolta meg. Ma is az ország egyik legépebben megmaradt vára, Oton Iveković festőművész tulajdona volt.

Nagytábor az ország egyik legépebben fennmaradt vára, mely fennmaradását annak köszönheti, hogy tulajdonosai nem hagyták el, hanem folyamatosan korszerűsítették és várkastéllyá építették át. A vár bejárata nyugaton van. Itt állt egykor a kaputorony, melytől jobbra egy ötszögletes ágyútornyot építettek, ami ma is áll. A bejárati rész kétszintes, felső részén lőréseket alakítottak ki. A második kapun átlépve a vár udvarára jutunk. Az udvar közepén egy hatalmas, ötszögletű torony, az egykori lakótorony áll. Az ötszög éle a régi kapu, tehát a leggyengébb oldal felé néz. A torony eredetileg csak két emeletes volt, ennek máig fennmaradtak a gótikus ablakai, a legfelső részét csak később, a reneszánsz korban építették rá. Vélhetően ezzel egyidőben kapta a várudvar a 16. – 17. században divatos reneszánsz galériát. A délre néző torony két szintjén alakították ki a Szent Péter kápolnát. A torony éle előtti két torony lőrései jól mutatják a védelmi feladatát, míg a velük ellentétek oldalon álló hatalmas torony ágyútoronynak épült. A tornyok jellegzetességei, hogy felül szélesebbek, mivel a felső sinteket konzolokra építették rá. Minden második pár konzol közé, egy-egy szurokkiöntőt építettek, de ezeket később elfalazták. A várat a reneszánsz átépítés időszakában várkastéllyá építették át. A belső várban több gyűjtemény is megtekinthető, így fegyvergyűjtemény, a honvédő háború relikviái és képzőművészeti kiállítás is.

• Nagytábor weboldala (horvátul) (angolul)
• Branko Nadilo: Najzapadnija utvrda i najmagičniji dvorac Hrvatskog Zagorja (A Građevinar folyóirat 2000. évi 1. számában.) (horvátul)
• Branko Nadilo: Védelmi építmények a Szutla folyó mellékén. (A Građevinar folyóirat 2003. évi 9. számában.) (horvátul)
• Nagytábor a Varak.hu oldalán
• Lako.com.hr:Tabor (horvátul)